A magyar agrárium jelentős terhekkel küzd, melyek az ország élelmiszer-önellátását is veszélyeztetik. A Tisza-kormány gyors intézkedésekkel igyekszik enyhíteni a szektoron nehezedő nyomást. Ezek a lépések azonban inkább időnyerést szolgálnak, semmint hosszú távú megoldásokat kínálnának.
A kormány szeptember 1-jétől december 31-ig önkéntes tőketörlesztési moratóriumot vezetett be a nehéz helyzetbe került mezőgazdasági vállalkozások számára. Ez a könnyítés mintegy 500 milliárd forintos hitelállományt érinthet, ám a kamatfizetési kötelezettség fennmarad, és a bankok döntenek a rászorultság alapján. Bóna Szabolcs agrárminiszter kiemelte, hogy az intézkedés célja a gazdálkodók túlélésének biztosítása, nem pedig a növekedés elősegítése.
Ezen felül a tárca augusztus közepétől előrehozta a közvetlen agrártámogatások egy részének folyósítását. Mintegy 106 milliárd forint jut el a gazdálkodókhoz a szokásosnál korábban, segítve őket a takarmány-, energia- és bérköltségek fedezésében, valamint a következő szezon előkészítésében. Ezek az intézkedések gyors segítséget nyújtanak, de nem teremtenek új jövedelmet, csupán elodázzák a problémákat.
A gazdák pénzügyi nehézségeit nem egyetlen rossz termés okozza, hanem összetett tényezők rendszere. A növénytermesztést, állattenyésztést és feldolgozást egyszerre sújtja a tartós szárazság, a magas energiaárak, az erős forint és a bizonytalan piaci környezet. Az elmúlt 25-30 év egyik legnehezebb időszakát éli az agrárium.
Az aszály szó önmagában már félrevezető, hiszen egyre inkább tartós vízválságról van szó. A 2021 óta felhalmozódott országos csapadékhiány jelentős, az Alföldön és a Tisza vízgyűjtőjén helyenként extrém mértékű. Ez a helyzet egy olyan termelési modell alapfeltételét, a kiszámítható vízellátást rendítette meg.
A szélsőséges időjárás nemcsak szárazabb, hanem szeszélyesebb is, ahogyan azt a júniusi jégkárok is mutatták. A jégkármérséklő rendszer hatékonysága és a csapadékra gyakorolt esetleges hatása körül bizalmi konfliktus alakult ki a gazdák és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara között. A kormány feladata a tudományos alapú döntéshozatalba vetett bizalom helyreállítása.
A problémák mélyebben gyökereznek, mint az aktuális időjárási anomáliák. A hagyományos, mélyszántásra és folyamatos talajbolygatásra épülő gazdálkodási modell rontotta a föld vízbefogadó és vízmegtartó képességét. A nyáron csupaszon maradó szántóföldek felszíne extrém mértékben felmelegszik, károsítva a talajéletet.
A hirtelen lezúduló esővíz beszivárgás helyett elfolyik, humuszt és tápanyagot sodorva magával. Magyarországon a vízerózió mintegy 3 millió, a szélerózió pedig 1,8 millió hektárt érint, ami jól mutatja a probléma súlyosságát. Az öntözés fejlesztése önmagában nem elegendő, ha a talaj nem képes befogadni és megtartani a vizet.
Az agrárágazat bajai nem választhatók szét: a termelők elbukása veszélyezteti a feldolgozókat, kereskedőket, a banki finanszírozást és végső soron az ország élelmiszer-önellátását. A hazai alapanyag-termelés csökkenése növeli az importkitettséget és gyengíti a feldolgozóipart.
A valódi megoldás a vízgazdálkodás és a tájhasználat átfogó megújításában rejlik. Ez magában foglalja a talajtakarást, a vetésforgót, a takarónövények alkalmazását, a művelés intenzitásának csökkentését és a gazdák gyakorlati tudásának fejlesztését. A regeneratív gazdálkodásra való átállás azonban tanulást, új technológiákat és kezdeti kockázatvállalást igényel.
Az állam feladata, hogy ösztönözze a változást az eredmények – például a jobb vízmegtartás vagy a stabilabb talajélet – jutalmazásával. Azonban újabb adminisztratív előírások helyett a bizalom építésére van szükség. Bóna Szabolcs agrárminiszter szerint hosszú távon nem fenntartható az, hogy minden természeti csapás után automatikusan az állam fizet.
Az egyéni felelősség kérdése is felmerülhet, ha egy gazdaság tartósan veszteséges egy adott növény termesztésével. A gazdák nem utasítják el az alkalmazkodást, de figyelmeztetnek arra, hogy az átálláshoz támogatásra és kiszámítható keretekre van szükség. A kormány előtt álló feladat az, hogy a megvásárolt időt a szektor hosszú távú ellenálló képességének növelésére használja fel.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása