Magyarországon a biohulladék szelektív gyűjtése jelentős kihívásokkal küzd, ami veszélyezteti az Európai Unió felé tett környezetvédelmi vállalásokat. A Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. által indított pilotprogram tapasztalatai szerint a lakosság csekély mértékben vesz részt a rendszerben, ami a korábbi tervek módosítását és a szabályozási környezet szigorításának felvetését eredményezte.
A Mohu 2024-ben indította el biohulladék-gyűjtési pilotprogramját 14 település társasházi övezeteiben, többek között Budapesten, Miskolcon és Debrecenben. A program célja az volt, hogy felmérje a szelektív gyűjtés bevezethetőségét és hatékonyságát. Kezdetben 460 ezer lakost értek el, akik közül mintegy 140 ezren igényeltek gyűjtőedényeket, ez a szám később 230 ezerre emelkedett.
Azonban a gyűjtési eredmények messze elmaradtak a várakozásoktól. Míg a Mohu eredetileg heti 50-90 dekagramm biohulladékra számított fejenként, az első év végére ez az érték mindössze 30 dekagrammra csökkent. Jelenleg évente átlagosan 5-6 kilogramm biohulladék gyűlik össze fejenként, szemben a maximálisan begyűjthető 53 kilogrammal. Ez azt jelenti, hogy a cég a tervezett mennyiség mindössze 10 százalékát éri el.
A program bővítését, amely eredetileg 1,5-2 millió embert érintett volna, a Mohu leállította, és inkább a már résztvevő településeken próbálja növelni a hatékonyságot. A gyűjtési arányok romlottak is, Budapesten például 2026-ban a 2025-ös mennyiség 68 százalékát sikerült csak begyűjteni, míg vidéken ez az arány 90 százalék volt. Néhány vidéki településen, mint Miskolc vagy Zalaegerszeg, enyhe növekedés volt tapasztalható.
A csekély részvétel okai között szerepel a lakosság és a közös képviselők ellenállása, a szagokkal kapcsolatos tévhitek, valamint a kezdeti időszakban előforduló technikai nehézségek, például a kukákban megjelenő kukacok. A Mohu szerint az infrastruktúra fejlesztése és a szemléletformáló kampányok önmagukban nem elegendőek a helyzet javításához.
Az Európai Unió 2018-ban elfogadott hulladék-keretirányelve kötelezi a tagállamokat, így Magyarországot is, hogy 2023. december 31-től kezdjék meg a háztartási biohulladék szelektív gyűjtését. Az uniós célkitűzés szerint 2035-re a hulladék 65 százalékát újra kell hasznosítani. Az Eurostat 2024-es adatai alapján az EU-átlag 48 százalékos újrahasznosítási arányával szemben Magyarországon ez az érték mindössze 34 százalék.
Kutatások szerint a magyar háztartási hulladék mintegy 30 százaléka konyhai eredetű biohulladék. Ennek jelentős része, évente 400 ezer tonna a hulladéklerakókban, további 600 ezer tonna pedig a csatornarendszerben végzi. Ez a mennyiség jelentősen hozzájárul a metánkibocsátáshoz, ezáltal súlyosbítva az éghajlatváltozást.
A biohulladék gyűjtésére a Mohu 5 literes háztartási edényeket biztosít, amelyekbe műanyag csomagolás nélkül kerülhetnek a gyümölcs- és zöldségmaradékok, kávézacc, tojáshéj, főtt ételmaradékok (húsok csont nélkül), pékáruk és tejtermékek. A begyűjtött anyagot a társasházak 120 literes barna kukáiba lehet kihelyezni, ahonnan hetente egy-két alkalommal szállítják el biogázüzemekbe, villamosenergia-termelés céljából, vagy komposzttelepekre, ahol a mezőgazdaság számára hasznosítható anyag készül belőle.
A biohulladék szelektív gyűjtésének alacsony hatékonysága komoly akadályt jelent az uniós újrahasznosítási célok elérésében. Ha a rendszer országosan bevezetésre kerülne, évente akár 500 ezer tonna biohulladékot is be lehetne gyűjteni, ami jelentős környezetvédelmi és gazdasági előnyökkel járna. A jelenlegi 1200 tonnás begyűjtött mennyiség azonban messze elmarad ettől a potenciáltól.
A Mohu és a szakértők egyaránt hangsúlyozzák, hogy a szabályozás szigorítása, azon belül is a biohulladék szelektív gyűjtésének kötelezővé tétele elengedhetetlen a helyzet javításához. Az előző kormányzat a választások előtt nem vállalta fel ezt a feltehetően népszerűtlen lépést. A szemléletformálás és a lakossági tájékoztatás is kulcsfontosságú lenne, amelyben az államnak és az önkormányzatoknak is aktív szerepet kellene vállalniuk.
Az Európai Unióban léteznek példák a biohulladék gyűjtésének szigorú szabályozására. Szlovéniában például akár 400-500 eurós büntetés is kiszabható arra a társasházra, amely a kommunális hulladék közé dobja a biohulladékot, bár a figyelmeztetések gyakran elegendőnek bizonyulnak a szabályok betartatásához.
A Mohu és az új kormányzat között egyetértés mutatkozik abban, hogy a biohulladék begyűjtése kulcsfontosságú az uniós kötelezettségek teljesítésében. Ugyanakkor a teljes hulladékgazdálkodási rendszer jövője is kérdéses. Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter bejelentette, hogy tárgyalásokat kezdenek a Mohuval, és felülvizsgálják a 35 évre szóló hulladékgazdálkodási koncessziót, ami szélesebb körű változásokat is hozhat a szektorban.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása