Az Európai Unió által kitűzött határidőkhöz igazodva Magyarország is lépéseket tesz az épületállomány energiahatékonyságának növelése és a klímasemlegesség elérése érdekében. Hosszú várakozás után a kormány hamarosan társadalmi vitára bocsátja a Nemzeti Épületfelújítási Terv (NÉT) tervezetét. Ez a komplex szakpolitikai dokumentum azt hivatott meghatározni, hogyan válhatnak Magyarország lakó- és nem lakóépületei fokozatosan energiahatékonyabbá, majd végső soron klímasemlegessé 2050-ig.
A NÉT kidolgozása az Európai Unió épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvének (EPBD, EU/2024/1275) átültetésének legösszetettebb feladata. Az irányelv célja az európai épületállomány dekarbonizációja, azaz minden meglévő épület átalakítása zéró emissziós, magas energiahatékonyságú épületté 2050-re. Ennek során új jogszabályokat kell alkotni olyan fogalmakról, mint a kibocsátásmentes épület vagy a felújítási útlevél, valamint új intézményeket, mechanizmusokat és épületenergetikai követelményeket kell honosítani.
Az épületek kulcsszerepet játszanak a klímacélok elérésében, hiszen az EU teljes energiafogyasztásának mintegy 40%-áért és a kapcsolódó üvegházhatású gázok kibocsátásának 36%-áért felelősek. Magyarországon ez az arány még magasabb, a hazai végső energiafelhasználás 42%-át teszik ki az épületek. Az uniós irányelv végrehajtása így nemcsak környezetvédelmi, hanem energiafüggetlenségi szempontból is kiemelten fontos.
A Nemzeti Épületfelújítási Terv nem csupán egy adminisztratív kötelezettség, hanem egy lehetőség Magyarország számára, hogy hosszú távú, mélyfelújításokra épülő stratégiát alakítson ki. A mélyfelújítás az új irányelv szerint 2030 előtt a közel-nulla, 2030 után pedig a nulla kibocsátású épület követelményének eléréséhez szükséges korszerűsítést jelenti. Jelenleg az épületállomány évi 2-3%-ának mélyfelújítása lenne szükséges, ami ma még közel nulla.
Az uniós elvárások szerint az új építésű ingatlanoknak is szigorúbb követelményeknek kell megfelelniük: 2028-tól a közcélú, 2030-tól pedig minden új épületnek nulla kibocsátásúnak kell lennie. A nem lakóépületek esetében is minimum energiahatékonysági szabványokat kell bevezetni, amelyek értelmében 2030-ra 16%-ukat, 2033-ra pedig 26%-ukat fel kell újítani.
A fosszilis fűtés kivezetése is hangsúlyos eleme az uniós szabályozásnak. Magyarországon már megjelentek ennek előjelei, például 2025-től tilos támogatást adni fosszilis alapú programokra, és több támogatási konstrukcióban a kazáncsere sem támogatható. A fosszilis energiahordozók kiváltására a hőszivattyúk, a távhő dekarbonizációja és a megújuló energiaforrások integrációja jelentenek megoldást.
A felújítási programok jelentős gazdasági és társadalmi előnyökkel is járhatnak. Számítások szerint 100 ezer ingatlan átfogó energetikai felújítása közel félmillió tonnával csökkentheti az éves szén-dioxid-kibocsátást, miközben több tízezer új munkahelyet teremthet, elsősorban a kis- és középvállalkozások (kkv) szektorában. Fontos szempont, hogy a ma létező épületek nagy része 2050-ben is állni fog, ezért a felújításokra kell koncentrálni, nem csupán az új építésekre.
A Nemzeti Épületfelújítási Terv tervezetének elkészítése eredetileg 2025 decemberére volt kitűzve, de csúszott. Egy frissített változatot 2026 márciusára vártak, amelyet kormányzati egyeztetés és társadalmasítás követhet. Az Európai Bizottság már felszólított 19 tagállamot, köztük Magyarországot is, hogy nyújtsák be a terveiket, és két hónapot adott a válaszadásra.
A sikeres végrehajtáshoz nemcsak a jogszabályi keretek megteremtése, hanem a finanszírozási konstrukciók és a technológiai fejlesztések összehangolása is elengedhetetlen. Az intelligens épületmegoldások (smart technológiák) akár 30%-os energiamegtakarítást is hozhatnak, feltéve, hogy az épület fizikai állapota – mint a szigetelés, nyílászárók és hőhídmentesség – és a gépészet összehangoltan fejlődik.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása