A Science folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint az éghajlatváltozás nem csupán súlyosbítja az El Niño jelenség következményeit, hanem magát a természeti folyamatot is intenzívebbé teszi. A jelenleg formálódó El Niño-eseményt, melyet "Godzilla" néven emlegetnek, az emberi emlékezet legerősebbjeként tartják számon. A becslések alapján ez az esemény a jövő év végéig mintegy 50 millió embert sodorhat súlyos éhínségbe világszerte.
A Michigani Egyetem kutatócsoportjának legújabb eredményei rávilágítanak arra, hogy az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés és az El Niño között kétirányú kapcsolat áll fenn. Ez azt jelenti, hogy a felmelegedés nemcsak a jelenség hatásait fokozza, hanem annak intenzitását is növeli. A kutatók a Galápagos-szigeteken talált, akár ezeréves korallkövületek kémiai összetételét elemezték, mivel a szigetek körüli vizek az El Niño központjában helyezkednek el. Ezek a korallfosszíliák pontos adatokat szolgáltatnak a tengerfelszíni hőmérsékletek változásáról, lehetővé téve a jelenség történeti alakulásának rekonstruálását.
Az elemzések kimutatták, hogy az El Niño évszázadokon át viszonylag stabil maradt, ám a 19. század végi iparosodás kezdetétől jelentős változások következtek be. Az elmúlt negyven évben az El Niño változékonysága mintegy 37 százalékkal nőtt az iparosodás előtti időszakhoz képest. Julia Cole, a tanulmány vezetője szerint az 1982-es El Niño után sokkal nagyobb szélsőségeket figyelhetünk meg, amelyeknek nincs párjuk az előző ezer évben.
Az El Niño egy természetes éghajlati jelenség, amely általában két-hétévente alakul ki, amikor a keleti trópusi Csendes-óceán vizei felmelegszenek. Ez a felmelegedés szélsőséges időjárási hatásokat vált ki az egész bolygón, jelentősen befolyásolva a globális éghajlatot. Korábban is ismert volt, hogy az El Niño hozzájárul a globális hőmérséklet emelkedéséhez, és a jelenség miatt szinte biztosra vehető, hogy a következő évben új globális hőmérsékleti rekord dől meg.
A kutatócsoport kizárta, hogy a megfigyelt változások mögött véletlenszerű vagy természetes okok állnának. Az erős El Niño-események egyre gyakrabban fordulnak elő: 1998-ban, 2016-ban és várhatóan 2024-ben is intenzív epizódok döntötték meg a globális hőmérsékleti rekordot. A most formálódó "Godzilla" esemény tökéletesen illeszkedik ebbe a trendbe, Cole hangsúlyozta, hogy nem egyedi kiugrásról van szó, hanem egy folyamatosan erősödő mintázatról.
A tanulmány eredményei alátámasztják azt a kritikus felismerést, hogy az emberi tevékenység által okozott éghajlatváltozás nem csupán a meglévő időjárási mintákat befolyásolja, hanem alapvetően átalakítja az olyan természetes ciklusokat, mint az El Niño. Az El Niño-események intenzitásának növekedése globális szinten súlyos gazdasági és humanitárius következményekkel járhat. Az éghajlatkutatók már korábban is modellezték az El Niño erősödését a globális felmelegedéssel összefüggésben, és ez a kutatás fontos megerősítést ad ezeknek az előrejelzéseknek.
Andrew Dessler, a Texas A&M Egyetem klímakutatója, aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében, kiemelte, hogy az eredmények nyomatékosítják: a közelgő El Niño pusztításának jelentős részéért a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló gazdaság tehető felelőssé. Ez a megállapítás tovább erősíti a sürgős fellépés szükségességét az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében, hogy mérsékelni lehessen a jövőbeli szélsőséges időjárási események gyakoriságát és intenzitását.
Az El Niño erősödése számos regionális hatással jár. Dél-Amerikában és az Egyesült Államok déli részén heves esőzésekre és áradásokra lehet számítani, amelyek komoly károkat okozhatnak az infrastruktúrában és a mezőgazdaságban. Ezzel szemben Indiában a monszun gyengülésével kell számolni, ami aszályhoz és vízhiányhoz vezethet, míg Indonéziában és Ausztráliában szintén aszályos időszakok várhatók, amelyek erdőtüzeket és terméskiesést eredményezhetnek.
Egy friss előrejelzés szerint a jelenleg kialakuló El Niño az élelmiszer-termelésre gyakorolt negatív hatásain keresztül körülbelül 50 millió embert sodorhat súlyos élelmezési válságba. Samantha Stevenson-Karl, a Kaliforniai Egyetem kutatója és a tanulmány társszerzője szerint az eredmények arra utalnak, hogy az ilyen rendkívüli El Niño-események a jövőben egyre gyakrabban fordulhatnak elő. Ez hosszú távon komoly kihívás elé állítja a globális élelmezésbiztonságot és a katasztrófavédelmi rendszereket.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása