Az Országgyűlés csütörtökön rendkívüli ülést tart, amely Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődött. A kormányfő beszédében a nyári hónapok kihívásait, az energiaellátás helyzetét, valamint a vagyonvisszaszerzés és a költségvetés aktuális állapotát érintő fontos bejelentéseket tett. Emellett a parlament több törvényjavaslatról is tárgyal, amelyek között szerepelnek az Alkotmánybíróság működését, a szakképzést és az általános forgalmi adót érintő módosítások.
Magyar Péter felszólalását a nyári krízishelyzetek, mint az aszály, a hőkupola, a vízhiány és az energiaválság értékelésével kezdte. Kiemelte, hogy a magas hőmérséklet egyszerre növelte az ország energiafogyasztását és korlátozta a Paksi Atomerőmű termelési kapacitását. A miniszterelnök szerint azonban ez a nehéz időszak megmutatta a magyar emberek összefogásának és a kormány cselekvőképességének erejét. A válság sikeres kezelését a gyors döntéseknek, a szakemberek megfeszített munkájának, valamint az emberek és vállalatok önkéntes fogyasztáscsökkentésének tulajdonította. Örömmel jelentette be, hogy a Paksi Atomerőmű ismét teljes kapacitással üzemel, ami a magyar embereknek köszönhető.
A kormányfő beszédében ismételten felemlegette az előző Fidesz-kormány felelősségét a paksi krízis kapcsán, mondván, 16 év késlekedés után most lett volna alkalom a haza szolgálatára, de ismét elbuktak. Hangsúlyozta, hogy egy politikus felelőssége nem szűnik meg azzal, hogy ellenzékbe kerül. Kitért a gyorsuló klímaváltozásra is, kiemelve, hogy egy felelős államnak előre fel kell készülnie az ezzel járó számos változásra. Ennek jegyében ősszel az Országgyűlés elé kerül az új klímatörvény, a vízgazdálkodás új szabályai, felülvizsgálják a kritikus infrastruktúrák állapotát és a tartalékok meglétét, valamint azokat a beruházásokat, amelyek még nem indultak el.
A miniszterelnök bejelentette az öregségi nyugdíjak minimumának emelését is, amely a nyugdíjasok helyzetének javítását célozza.
A rendkívüli ülésen számos más fontos törvényjavaslatról is tárgyalnak a képviselők. Napirenden szerepel az Alaptörvény tizenhetedik módosításához kapcsolódó, az Alkotmánybíróság működését érintő törvénymódosítás. Ez a javaslat egyebek mellett visszaállítaná azt a 2025-ben hatályon kívül helyezett szabályt, amely szerint alkotmánybíró csak olyan személy lehet, aki legalább húszéves, jogi területen szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik. A módosítás indoklása szerint a korábbi szabály eltörlése indokolatlanul szélesre nyitotta az alkotmánybíróvá válás lehetőségét. Az Alaptörvény módosítása alapján emellett a jövőben az Alkotmánybíróság elnökét maga a testület tagjai választják meg.
A parlament tárgyalja továbbá a szakképzési törvény módosítását, amelynek célja a szakképzési centrumok működésének racionalizálása és költséghatékonyabbá tétele. Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról is vita folyik, amelyek az uniós joggal való összhang megteremtését, valamint egy mulasztásos alkotmánysértő helyzet megszüntetését szolgálják.
Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítása is napirendre került, amelynek értelmében szeptember 15-től 27-ről 5 százalékra csökkenne a tűzifa áfája.
Pénteken várhatóan szavazásokra is sor kerül, többek között a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökének és elnökhelyetteseinek megválasztásáról.
Magyar Péter miniszterelnök Facebook-videójában bejelentette azt is, hogy augusztus 31-től a magyar állam veszi át a Batthyány Lajos Alapítvány, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány és az MCC feladatait, visszaszerezve az állami vagyont. A kormányfő szerint ezek a szervezetek jelenlegi formájukban nem működhetnek tovább állami pénz és vagyon nélkül, de más formában szabadon folytathatják tevékenységüket.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása