A magyar kormány jelentős változásokat vezet be a hazai vízgazdálkodásban egy újonnan elfogadott, Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Terv keretében. Ez a stratégia gyökeresen szakít azzal a több mint egy évszázados megközelítéssel, amely a vizek minél gyorsabb elvezetésére fókuszált. Az új irányvonal célja, hogy a csapadékot, az árhullámok vizét, valamint a tájban megjelenő többletvizet a keletkezés helyén tartsa, és ezeket a forrásokat a szárazabb időszakokban hasznosítsa. Ez a paradigmaváltás az egyre súlyosabb aszályos időszakok, valamint a folyamatosan csökkenő talajvízszint miatt vált elengedhetetlenné.
Az elmúlt években tapasztalt szélsőséges időjárási jelenségek, különösen a hosszan tartó szárazságok és a csökkenő talajvízszint komoly kihívások elé állították az országot. A korábbi vízgazdálkodási gyakorlat, amely elsősorban a feleslegesnek ítélt vizek gyors elvezetésére koncentrált, hozzájárult ahhoz, hogy a vízkészletek nem tudtak megfelelően feltöltődni. Ennek következtében a mezőgazdaság, az ökoszisztémák és a lakosság vízellátása is veszélybe került. A kormány felismerte, hogy a hosszú távú fenntarthatóság érdekében elengedhetetlen a vízzel való gazdálkodás alapvető átalakítása.
A Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Terv több kulcsfontosságú területen is beavatkozást irányoz elő. Az egyik legfontosabb pillér a természetalapú megoldások alkalmazása. Ez magában foglalhatja például a vizes élőhelyek rehabilitációját, a folyók természetes árterének visszaállítását, vagy olyan tájrendezési beavatkozásokat, amelyek segítik a víz beszivárgását a talajba és lassítják annak elfolyását. Ezen módszerek révén a természetes ökoszisztémák is ellenállóbbá válnak a klímaváltozás hatásaival szemben.
A mezőgazdasági vízhasználat átalakítása szintén kiemelt szerepet kap a tervben. A jövőben nagyobb hangsúlyt fektetnek a víztakarékos öntözési technológiákra, a vízvisszatartó gazdálkodási módszerekre, és azokra a növénykultúrákra, amelyek jobban alkalmazkodnak a szárazabb körülményekhez. Cél, hogy a mezőgazdaság ne csak felhasználója, hanem aktív résztvevője is legyen a vízkészletek fenntartható kezelésének.
Az illegális kutak visszaszorítása is fontos eleme az intézkedési tervnek. A szabályozatlan kútfúrások ellenőrizetlen vízkivételt jelentenek, ami tovább terheli a már amúgy is csökkenő talajvízszintet. A kormány célja, hogy szigorúbb szabályozással és ellenőrzéssel visszaszorítsa az engedély nélküli víznyerést, ezzel is hozzájárulva a vízkészletek megőrzéséhez.
A települési csapadékvíz-gazdálkodás megújítása is napirenden van. A városokban és falvakban lehulló csapadékot eddig jellemzően a leggyorsabban igyekeztek elvezetni a csatornarendszereken keresztül. Az új megközelítés szerint a településeken belül is meg kell teremteni a csapadékvíz helyben tartásának és hasznosításának feltételeit. Ez magában foglalhatja a zöldtetők, esőkertek, víztározók létesítését, amelyek nemcsak a vízvisszatartást segítik, hanem javítják a helyi mikroklímát is.
Az intézkedések végrehajtásához szoros határidők társulnak. A terv kapcsolódik az Európai Unió helyreállítási alapjának forrásaihoz, ami további ösztönzést jelent a gyors cselekvésre. A legfontosabb jogszabályi változtatásokat már 2026 végéig elő kell készíteni, ami azt jelzi, hogy a kormány prioritásként kezeli a vízgazdálkodási reformot. A cél egy olyan fenntartható rendszer kialakítása, amely hosszú távon biztosítja Magyarország vízellátását és ellenállóbbá teszi az országot a klímaváltozás kihívásaival szemben.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása