Az Országgyűlés kétnapos rendkívüli ülése csütörtökön, délután 13 órakor veszi kezdetét, melynek nyitányaként Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalása hangzik el. Az MTI tájékoztatása szerint a parlamenti képviselők számos fontos jogszabály-módosításról tárgyalnak majd, kiemelten kezelve a szakképzési törvényt, az Alkotmánybíróság működését érintő egyes rendelkezéseket, valamint az általános forgalmi adóról szóló törvényt.
A napirend előtti felszólalásokat követően a frakciók is lehetőséget kapnak a véleménynyilvánításra. Ezt követően egyórás időkeret áll majd rendelkezésre a kormánytagok interpellálására, mely során a képviselők közvetlenül tehetnek fel kérdéseket a kabinet tagjainak. Az azonnali kérdések és válaszok órája fél órán keresztül zajlik majd, lehetőséget biztosítva a gyors reagálásra igénylő témák megvitatására. Végül további fél órában a képviselők tehetnek fel kérdéseket a kormányzatnak.
A törvényhozási munka során négy előterjesztés általános vitájára is sor kerül. Ezek közül kiemelkedik az Alaptörvény tizenhetedik módosításához kapcsolódó, az Alkotmánybíróság (AB) működését érintő egyes törvények módosítása. Ez a javaslat egyebek mellett visszaállítaná azt a szabályt, amelyet 2025-ben helyeztek hatályon kívül. A korábbi rendelkezés értelmében alkotmánybíró az lehetett, aki húszévi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlatot olyan munkakörben szerzett, melynek betöltéséhez jogász végzettség volt szükséges. Az előterjesztés indoklása szerint a szabály hatályon kívül helyezése indokolatlanul széles körre nyitotta meg az alkotmánybíróvá válás feltételeit, ezért indokolt a szigorítás visszaállítása.
Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása az Alkotmánybíróság elnökének megválasztási rendjét is érinti. A jövőben az AB elnökét a testület tagjai választják meg maguk közül, szemben a korábbi gyakorlattal. A törvényjavaslat részletesen meghatározza az elnök megválasztására vonatkozó eljárási szabályokat, biztosítva a transzparens és egyértelmű folyamatot.
A rendkívüli ülés egyik utolsó napirendi pontja az általános forgalmi adóról (áfa) szóló törvény módosítása. A javaslat értelmében a tűzifa áfája jelentősen, 27 százalékról 5 százalékra csökkenne. Ez a változtatás várhatóan 2026. szeptember 15-től lépne hatályba, és a célja a tűzifa beszerzési költségeinek enyhítése lehet a fogyasztók számára. A módosítás a háztartások fűtési kiadásaira gyakorolhat közvetlen hatást, különösen a téli szezon közeledtével.
A szakképzési törvény módosításának részletei a jelenlegi tájékoztatásban nem szerepelnek, azonban a napirenden való szereplése jelzi, hogy a kormányzat és a törvényhozás kiemelt figyelmet fordít a szakképzés aktuális kihívásaira és fejlesztési lehetőségeire. Az ülés során várhatóan ezekről a témákról is részletes vitát folytatnak a képviselők, keresve a legmegfelelőbb megoldásokat a magyar szakképzési rendszer modernizálására és hatékonyságának növelésére.
A parlamenti ülés tehát számos fontos jogszabályi változásról dönthet, melyek többek között az igazságszolgáltatás felső szintjét, a szakképzést és a lakosság mindennapi kiadásait is érintik. A képviselők feladata lesz, hogy alaposan megvitassák az előterjesztéseket és felelős döntéseket hozzanak a magyar társadalom és gazdaság szempontjából kulcsfontosságú kérdésekben.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása