Az orosz finomítóipar teljesítménye látványosan visszaesett júliusban, a kőolajtermékek és a koksz kibocsátása 19,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ez a csökkenés az ukrán dróntámadások felerősödésével hozható összefüggésbe, melyek az orosz energiaszektort célozzák. Bár a júniusi mélyponthoz képest enyhe növekedés volt tapasztalható, az éves összehasonlításban mért visszaesés továbbra is jelentős.
Az orosz állami statisztikai hivatal, a Roszsztat adatai szerint a júliusi 19,3 százalékos csökkenés valamivel kisebb volt a júniusi 21,7 százalékos visszaesésnél. Az előző hónaphoz képest ugyanakkor 5,6 százalékkal emelkedett a termelés, jelezve egy részleges fellendülést a finomítóiparban. Az év első hét hónapjában az ágazat kibocsátása összességében 9,2 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakához képest.
Fontos megjegyezni, hogy a Roszsztat 2024 óta biztonsági okokra hivatkozva nem közöl abszolút termelési adatokat a kőolajtermékekről, kizárólag százalékos változásokat publikál. Emellett az összesítés a kokszgyártást is magában foglalja, ami megnehezíti a benzin, dízel vagy más üzemanyagok előállításának pontos csökkenésének meghatározását. Ennek ellenére az adatok egyértelműen a termelés visszaesésére utalnak.
A júliusi visszaesés egybeesik az ukrán dróntámadások felerősödésével, melyek több orosz olajfinomítót is érintettek. Ebben a hónapban többek között az omszki, a szaratovi és a rjazanyi üzem működése is leállt vagy jelentősen visszaesett egy-egy csapás következtében. Az omszki finomító Oroszország legnagyobbika és egyik legfontosabb benzingyártója, míg a rjazanyi üzem 2024-ben 13,1 millió tonna nyersolajat dolgozott fel.
Kijev az orosz finomítókat, tárolókat és szállítási létesítményeket a háborús gazdaság kulcsfontosságú elemeinek tekinti, ezért egyre mélyebben fekvő célpontokat is támad. Az ukrán haderő célja ezen műveletekkel az orosz hadsereg üzemanyag-ellátásának gyengítése, valamint Moszkva exportbevételeinek csökkentése. A támadások stratégiai jelentősége abban rejlik, hogy közvetlenül befolyásolják Oroszország gazdasági és katonai képességeit.
Az üzemzavarok hatása a külkereskedelmi adatokban is megmutatkozott. Az LSEG adatai szerint Oroszország tengeri úton szállított kőolajtermék-exportja júliusban az előző hónaphoz képest harmadával, mintegy 3,9 millió tonnára esett vissza. Ez a jelentős csökkenés a finomítói problémák közvetlen következménye.
A finomítói kiesések mellett az orosz kormány által bevezetett exportkorlátozások is hozzájárultak az export visszaeséséhez, melyek célja a belföldi ellátás biztosítása volt. A belső piacon az ellátási zavarok, áremelkedések és újabb exportkorlátozások követték a finomítók működésének akadozását. Ez a helyzet a lakosság elégedetlenségében is tükröződik, ami további társadalmi feszültségeket generálhat.
Az ukrán dróntámadások tehát nem csupán katonai, hanem jelentős gazdasági következményekkel is járnak Oroszország számára. A finomítóipar folyamatos sebezhetősége stratégiai kihívást jelent Moszkva számára, miközben Kijev továbbra is nyomást gyakorol az orosz gazdaság kulcsfontosságú szektoraira. A helyzet hosszú távon is befolyásolhatja Oroszország energiapiaci pozícióját és belső stabilitását.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása