Jelentős módosítások léptek hatályba a korrupciós bűncselekmények kivizsgálásának rendszerében Magyarországon, amelyek célja a közpénzek felhasználásával kapcsolatos eljárások átláthatóságának növelése. A szerdán életbe lépett jogszabályi változás értelmében a jövőben szélesebb kör számára nyílik meg a lehetőség, hogy felülvizsgálati indítványt nyújtson be olyan korrupciós ügyekben, amelyekben a nyomozó hatóságok vagy az ügyészség korábban megszüntette az eljárást, vagy elutasította a feljelentést.
Az uniós pénzeket érintő korrupció feltárására létrehozott Integritás Hatóság központi szerepet kap ebben az új rendszerben. A hatóság feladata lesz, hogy nyilvánosságra hozza azoknak a korrupciós ügyeknek a dokumentumait, amelyekben az eljárást megszüntették, vagy a feljelentést elutasították. Ez a közzétételi kötelezettség számos bűncselekménytípusra kiterjed, többek között a hivatali visszaélésre, a költségvetési csalásra, valamint a közbeszerzési és koncessziós eljárások során elkövetett versenykorlátozó megállapodásokra. Ezen intézkedés révén a korábban lezárt ügyek aktái a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé válnak, lehetővé téve a külső ellenőrzést és a döntések felülvizsgálatának kezdeményezését.
A törvénymódosítás kiterjeszti az érintett ügyek körét a nemzeti vagyon, a HUN-REN Kutatási Hálózat, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) által kezelt vagyon sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekményekre is. Ez azt jelenti, hogy az olyan súlyosabb esetek, mint a sikkasztás, a csalás, a gazdasági csalás, az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, valamint a hűtlen kezelés is bekerülnek a felülvizsgálható ügyek körébe, amennyiben az eljárást megszüntették, vagy a feljelentést elutasították. Ezzel a lépéssel a jogalkotó célja, hogy a közérdeket sértő bűncselekmények szélesebb spektrumát vonja be az átláthatósági mechanizmusba, különös tekintettel azokra az esetekre, ahol a közpénzek vagy közvagyon sorsa forog kockán.
A felülvizsgálati indítvány benyújtásának folyamata szigorú szabályokhoz kötött. A közzétételtől számított két hónapon belül bárki benyújthat felülbírálati indítványt, kivéve a gyanúsítottat, a védőt, a sértettet és a feljelentőt. Ez a korlátozás biztosítja, hogy az indítványok valóban a szélesebb nyilvánosság, és ne az ügyben közvetlenül érintett felek részéről érkezzenek, elősegítve a pártatlan külső szemlélet érvényesülését. Az indítványt kizárólag elektronikus úton, az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint kell előterjeszteni, méghozzá ahhoz a nyomozó hatósághoz vagy ügyészséghez, amely az eredeti határozatot hozta. Az elektronikus forma alkalmazása a gyorsaságot és az adminisztráció egyszerűsítését szolgálja, miközben biztosítja a nyomon követhetőséget.
A törvénymódosítás alapvető célja, hogy a közpénzekkel összefüggő bűncselekmények ügyében hozott döntések ne maradjanak rejtve a nyilvánosság elől. Az Integritás Hatóság közleménye szerint az átláthatóság növelése hozzájárulhat ahhoz, hogy a korrupciós ügyekben hozott döntések szélesebb körű ellenőrzés alá kerüljenek, és ezáltal erősödjön a közbizalom a jogállami intézmények iránt. Az új szabályozás tehát a közérdekű ügyekben hozott hatósági döntések nagyobb fokú nyilvánosságát és elszámoltathatóságát hivatott biztosítani, egy új eszközt adva a polgárok kezébe a korrupció elleni küzdelemben.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása