A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos állítólagos visszaéléseket vizsgáló parlamenti bizottság megkezdte munkáját. A testület elnöke, Csőszi Attila már az első ülés előtt ismertette a Tisza Párt képviselői által kidolgozott munkatervet. Ez a terv a jegybanki alapítványok vagyonkezelésétől az Optima-csoport befektetésein és az ingatlanügyleteken át a székházfelújításokig követné a közpénzek útját, a döntéshozók meghallgatásával és a felelősök megnevezésével.
Az Országgyűlés 2026. május 26-án döntött a vizsgálóbizottság létrehozásáról, tagjait és tisztségviselőit június 8-án választották meg. A hattagú testület elnöke Csőszi Attila (Tisza), alelnökei Tuzson Bence (Fidesz) és Apáti István (Mi Hazánk). A további tagok Sopov Ildikó Éva és Weigand István (Tisza), valamint Hargitai János (KDNP).
Csőszi Attila hangsúlyozta, hogy a sajtótájékoztatón bemutatott munkaterv egyelőre a Tisza Párt javaslata, amelyet a teljes bizottságnak kell még elfogadnia. A testület feladata annak megállapítása, hogy az MNB korábbi működése, különösen az alapítványok vagyonkezelése, az Optima-csoport befektetései, az ingatlanberuházások és a jegybanki székházfelújítások során megfelelt-e a közpénzek kezelése a jogszerűség, az átláthatóság, a takarékosság és a felelős gazdálkodás követelményeinek.
A bizottság célja továbbá feltárni, hogyan alakíthattak ki az MNB-hez kötődő alapítványok, leányvállalatok és gazdasági szereplők olyan döntéshozatali és vagyonkezelési mechanizmusokat, amelyek gyengítették az ellenőrzési rendszert, csökkentették az átláthatóságot, és indokolatlan előnyhöz juttathattak azonos érdekeltségi köröket. A testületnek meg kell határoznia a politikai, intézményi vagy igazgatási felelősséget viselő állami, jegybanki, felügyeleti vagy gazdasági szereplőket is.
Csőszi Attila a sajtótájékoztatót 2016. március 1-jének felidézésével kezdte, amikor az Országgyűlés elfogadta azt a törvénymódosítást, amely korlátozta volna az MNB alapítványainak adatnyilvánosságát. Ehhez az időszakhoz kapcsolódik Kósa Lajos kijelentése, miszerint az alapítványi vagyon „elvesztette közpénz jellegét”. A bizottsági elnök ezt a napot „a történelem legnagyobb bankrablásának” kezdeteként írta le, hozzátéve, hogy szerinte a folyamat már 2014 körül, egy általa „Orbán–Matolcsy-paktumnak” nevezett megállapodással indult, amely lehetővé tette 266 milliárd forint jegybanki nyereség alapítványokba helyezését.
A 2016-os törvénymódosítás végül nem léphetett hatályba, mivel az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az MNB közfeladatot ellátó szervként közpénzzel gazdálkodik, így az alapítványokba helyezett vagyon sem veszíti el közpénz jellegét. Az Alkotmánybíróság szerint az alapítványoknak is biztosítaniuk kell az adatnyilvánosságot, mivel a módosítás alaptörvény-ellenesen korlátozta volna a közérdekű adatok megismerését. Az alkotmánybírósági határozat miatt a jogszabályt nem hirdethették ki.
Csőszi Attila ennek ellenére úgy véli, hogy a következő években olyan jogi, intézményi és céges struktúra alakult ki az alapítványi vagyon körül, amely jelentősen megnehezítette a pénz útjának követését. Szavai szerint szövevényes céghálók jöttek létre, amelyekben gyengültek a kontrollok, miközben a kedvezményezettek egy jól körülhatárolható körből kerültek ki. Ezt a folyamatot „intézményesített lopásnak” nevezte, és külön kitért a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány szerepére, amelynek vagyonkihelyezési következményeit a város a mai napig érzi.
A vizsgálóbizottság elnöke érzékeltette a közpénzek állítólagos kicsatornázásának látványos következményeit, említve milliós ruhákat, tízmilliós táskákat, luxusórákat, sportautó-gyűjteményeket, valamint New York-i, svájci és dubaji ingatlanokat. Csőszi Attila szerint sokan akkor számítottak érdemi fordulatra, amikor Matolcsy György volt MNB-elnök befolyása gyengülni látszott.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2025. március 19-én hozta nyilvánosságra a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány gazdálkodásáról szóló jelentését, amely számos hiányosságot tárt fel, és a közvagyon nem megfelelő kezelésének gyanúja miatt büntetőfeljelentést tett. A bizottsági elnök szerint hiába születtek oknyomozó cikkek, ÁSZ-jelentés és feljelentések, az ügyben továbbra sincs gyanúsított.
A büntetőeljárás azonban folyamatban van: a Legfőbb Ügyészség 2026. április 21-én ügyészi hatáskörbe vonta a nyomozást, amelyet a Központi Nyomozó Főügyészség folytat. Május végén 17 jogi személynél tartottak kutatást, több száz doboz iratot és jelentős mennyiségű elektronikus adatot foglaltak le. Az ügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz. Csőszi a sajtótájékoztatón egy nem alátámasztott állításként arról is beszélt, hogy a 2026. április 12-i választás után megnövekedett a Dubaj felé feladott konténerek száma, és pénzkimentési folyamatok indultak az ügyben ismert szereplőkhöz és cégeikhez kapcsolódóan, de részleteket nem ismertetett.
Újságírói kérdésre Csőszi Attila leszögezte, hogy a meghallgatandó személyekről a teljes vizsgálóbizottság dönt, nem az elnök vagy a Tisza Párt. Saját javaslata az időrendi haladás, először a rendszer létrejöttét lehetővé tevő jogszabályi környezet és annak kialakításában részt vevő személyek vizsgálatával. Kiemelte, hogy Tuzson Bence és Hargitai János is igennel szavazott a 2016. március 1-jei MNB-törvénymódosításra, és kíváncsian várja, hogy segítik-e vagy akadályozzák a bizottság munkáját.
Az elnök szerint egyes szereplőket akár többször is meghallgathatnak, ha új dokumentumok vagy tanúvallomások ezt indokolják. A testület nem kíván párhuzamos nyomozást folytatni, sem átvenni az ügyészség vagy a bíróság feladatát. Csőszi úgy fogalmazott, a bizottság alapvetően a pénz útját akarja követni, és a dokumentumokból, adatokból, valamint a meghallgatásokból kíván tényeket összerakni.
Elképzelhetőnek tartja, hogy a parlamenti és a büntetőeljárás közvetve segítheti egymást, de kizárta, hogy a bizottság operatív módon bekapcsolódjon a nyomozásba. Csőszi Attila tisztázta, hogy a bizottság nem általában a magánköltéseket vizsgálja, de a cégháló tulajdonosi köréhez köthető luxuskiadásokat, valamint az ingatlan- és székházfelújítások költségeit górcső alá veheti. A testület nem nyomoz és nem ítélkezik, hanem a politikai felelősséget és a közpénz útját keresi, ügyelve arra, hogy ne keresztezze a folyamatban lévő jogi eljárásokat.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása