Az Európai Parlamentben dolgozó magyar képviselők munkájáról gyakran élnek leegyszerűsített elképzelések a közvéleményben. Sokan úgy vélik, a képviselők csupán gombokat nyomogatnak, miközben jelentős javadalmazásban részesülnek. Egy friss elemzés azonban részletesebb képet ad a magyar EP-képviselők elmúlt kétéves tevékenységéről, vizsgálva a plenáris felszólalásokat, a jogalkotási jelentésekben betöltött szerepet és a szavazási aktivitást.
Az Európai Parlament honlapján elérhető adatok alapján átfogóan elemezhető a képviselők teljesítménye. A statisztikák rávilágítanak, hogy kik a legaktívabbak a nyilvános szereplésben, és kik azok, akik a háttérben, a jogszabályok kidolgozásában jeleskednek. Az eredmények időnként meglepő eltéréseket mutatnak a képviselők és pártjaik között.
A felszólalások számát tekintve a Fidesz delegációjából Dömötör Csaba bizonyult a legaktívabbnak, július elejéig 83 alkalommal szólalt fel a plenáris vitákon. Szorosan mögötte végzett László András 82 felszólalással. Dömötör Csaba egyébként már a magyar Országgyűlésben is kiemelkedő aktivitást mutatott, ahol alig másfél év alatt a legaktívabb képviselők közé került, 2023 szeptemberéig 118 alkalommal kért szót.
A Tisza Párt delegációjából Kulja András 35, Gerzsenyi Gabriella pedig 33 alkalommal szólalt fel a plenáris üléseken. A Mi Hazánk egyetlen képviselője, Borvendég Zsuzsanna 49 beszéddel járult hozzá a vitákhoz, míg a DK képviselői közül Dobrev Klára 24 alkalommal kért szót. Az összesített adatok alapján a Tisza Párt legszorgalmasabb felszólalóinak teljesítménye a 21 magyar képviselő között a tizenegyedik helyezést érné el.
A Tisza Párt frakciója büntetésben részesült, mivel nem vett részt Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök elleni bizalmatlansági indítvány szavazásán. Ez ideiglenesen korlátozta a tiszások frakciónként arányosan leosztott időkeretét, így csak a viták végi szűk keretben vagy „kék kártyás” kérdésekkel juthattak szóhoz. Ennek ellenére egy Tisza Párti képviselő, aki egyúttal a Fővárosi Közgyűlés tagja is, bizonyult a legaktívabbnak a jelentéstevői feladatok terén.
A legkevesebbet felszólalók között a Fidesz delegációjából Gyürk András szerepel 27 hozzászólással. A Tisza Pártból Kollár Kinga 21 alkalommal szólalt fel júliusig, és két képviselőtársa sem érte el a 30-at. Fontos megjegyezni, hogy júniusban két új Tisza Párti képviselő, Weisz Viktor és Bogdán Csaba csatlakozott a delegációhoz, akiknek a nyári szünet miatt eddig alig volt lehetőségük felszólalni.
A szavazási aktivitás szintén fontos mérőszáma a képviselői munkának, bár a statisztikák torzító tényezőket is tartalmazhatnak. A forrás szerint a leggyakrabban az a képviselő szavazott, akinek a pártja egyedüli képviselőjeként a legnehezebb helyzetben volt.
Az Európai Parlament jelenleg 720 képviselőből áll, akik a tagállamok lakosságszáma alapján kerülnek megválasztásra. Magyarország 21 képviselővel képviselteti magát, ami négy másik országgal azonos szám. Összehasonlításképpen, a legnépesebb tagállam, Németország 96 képviselőt delegálhat.
A 2024 júniusi választások eredményeként a magyar delegáció 10 fideszes, 1 KDNP-s, 7 tiszás, 2 DK-s és 1 mi hazánkos képviselőből áll. Az EP-képviselők munkája nem csupán a plenáris üléseken zajló felszólalásokból áll, hanem jelentős részben a szakbizottságokban folyik. Az EP-nek 22 állandó szakbizottsága, két albizottsága és két eseti különbizottsága van, amelyek különböző témákkal, például mezőgazdasággal vagy külpolitikával foglalkoznak.
A jogszabálytervezeteket először ezekben a bizottságokban tárgyalják meg, ahol jelentések, módosító javaslatok és szakmai kompromisszumok születnek. Itt jelölik ki a jelentéstevőket és az árnyék-jelentéstevőket, akiknek feladata a jogszabályok átterelése az EP-n. A jelentéstevők felelnek a jogalkotási anyagért, kompromisszumokat keresnek, és képviselik az EP-t az intézményközi tárgyalásokon a Tanáccsal és a Bizottsággal.
A képviselői munka sokrétűsége miatt a puszta felszólalások száma önmagában nem ad teljes képet az aktivitásról. A háttérben zajló bizottsági munka, a jelentéstevői feladatok ellátása, valamint a jogszabályok kidolgozásában való részvétel legalább annyira, ha nem jobban, hozzájárul az uniós jogalkotáshoz. A Fidesz delegációja a Patrióták nevű kisebb pártcsalád tagja, míg a Tisza Párt az Európai Néppárt frakciójában foglal helyet, ami befolyásolhatja a képviselők mozgásterét és felszólalási lehetőségeit.
Dömötör Csaba korábbi magyarországi parlamenti tapasztalata is rávilágít arra, hogy a képviselők aktivitása gyakran nem az EP-ben kezdődik. A képviselői mandátumok változása, mint például Dömötör Csaba bekerülése Győrffy Balázs helyére 2024 szeptemberében, szintén befolyásolja a statisztikákat. Győrffy Balázs egy vita tettlegességig fajulása miatt mondott le pozícióiról.
Az elemzés rávilágít, hogy az Európai Parlamentben végzett munka összetett és sokféle tevékenységet foglal magában, a nyilvános felszólalásoktól a háttérben zajló jogalkotási munkáig. A képviselők teljesítményének megítéléséhez ezért több szempontot is figyelembe kell venni, nem csupán a leglátványosabb, kamerák előtt zajló eseményeket.
Az újonnan bekerült képviselők, mint a Tisza Párt két új tagja, még nem tudták teljes mértékben megmutatni aktivitásukat a nyári szünet miatt. A jövőben az ő teljesítményük is hozzájárul majd a magyar delegáció összképéhez. Az adatok folyamatos figyelemmel kísérése segíthet a közvéleménynek jobban megérteni a képviselők valós munkáját Brüsszelben és Strasbourgban.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása