A tojás ára jelentős mértékben csökkent Magyarországon az idei nyár folyamán. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint egy darab tojás átlagosan 83-84 forintba kerül, míg a nagyobb üzletláncokban ez az átlagár 80 forint alá esett. Az árcsökkenés fő okai között az év eleji madárinfluenza-járvány okozta kínálati aggodalmak enyhülése, valamint az Európai Unióba irányuló tojásimport jelentős, 72 százalékos növekedése szerepel az első negyedévben.
Az Online Árfigyelő adatai is megerősítik az árak szóródását méret és minőség alapján, ugyanakkor a hat nagy láncnál augusztus végére az átlagár 80 forint alá süllyedt. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) PÁIR adatai szerint a hazai piacon 2026-ban lefelé mozdultak az árak. A ketreces tartásból származó M és L méretű étkezési tojás csomagolóhelyi ára az első hét hónapban átlagosan 61,67 forint volt darabonként, ami 4 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában.
Az M méretű dobozos tojás átlagára 1,7 százalékkal 65,92 forintra, az L méretűé pedig 8 százalékkal 71,34 forintra csökkent. A tálcás M méretű tojás 2,8 százalékkal 56,41 forintra, az L méretű pedig 6,9 százalékkal 59,73 forintra lett olcsóbb. A mélyalmos tartásból származó M és L méretű tojás csomagolóhelyi ára ennél kisebb mértékben, 0,8 százalékkal 72,49 forintra mérséklődött.
Az Európai Unióban a tojás ára nyár végére mintegy 23 százalékkal esett a tavaszi csúcshoz képest. Az Európai Bizottság adatai alapján az EU tojás- és tojástermék-importja 2026 első három hónapjában 72 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, melynek közel háromnegyede Ukrajnából és Törökországból érkezett. Ezzel párhuzamosan az uniós export 14 százalékkal csökkent, ami hozzájárult ahhoz, hogy több tojás maradjon az uniós piacon.
Magyarország 2026 első fél évében 7,7 ezer tonna héjas tojást importált, ami 23 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A friss tojás behozatala még erősebben, 32 százalékkal 5,4 ezer tonnára csökkent. Ezzel egy időben a héjas tojás exportja 25 százalékkal 6,6 ezer tonnára emelkedett, ezen belül a friss tojás kivitele 87 százalékkal, 1,8 ezer tonnára ugrott, mivel a hazai tojás versenyképesebbé vált az európai piacon.
Az év elején az Európai Unióban, így Magyarországon is, magasabb árszintről indult a tojáspiac, amit a 2025 végi–2026 eleji madárinfluenza-hullám okozta kínálati kilátások romlása magyarázott. Az agrár-élelmiszerpiacokat emellett geopolitikai kockázatok, energia- és inputköltségek, valamint inflációs hatások is nyomás alatt tartják. A tojás esetében a takarmány, energia, állategészségügyi és logisztikai költségek gyorsan beépülnek a termelői árakba.
A tojás árában van némi éven belüli szezonalitás, a húsvét és karácsony körüli kiemelt fogyasztási időszakokban a kereslet növekedése felfelé mozdíthatja az árakat, míg a nyári hónapok jellemzően gyengébbek. A KSH hosszabb távú adatai azonban azt mutatják, hogy a nagyobb ármozgásokat nem önmagában a szezonalitás, hanem sokkal inkább a termelési és piaci sokkok magyarázzák.
A 2015–2016-os időszak viszonylag kiegyensúlyozott volt a tojáspiacon, de 2017–2018-ban komoly fordulat következett be, amikor a tojás az egyik leggyorsabban dráguló élelmiszerré vált. Ekkor az európai kínálatot egyszerre érintette a fipronilbotrány és a madárinfluenza, a kieső termelést pedig csak késve tudta pótolni a piac. Magyarországon mindez egybeesett a tojás áfájának csökkentésével, ami ugyan mérsékelte a fogyasztói árak emelkedését, de a jelentős kínálati sokkot nem tudta ellensúlyozni.
A 2017-es kiugrás után 2019 és 2021 között nyugodtabb időszak következett, majd 2022-től újabb, még erőteljesebb drágulási hullám indult. Ekkor már nem egyetlen piaci zavar állt az áremelkedés mögött, hanem az energiaválság, a takarmányként használt gabonafélék drágulása, a szállítási és egyéb termelési költségek emelkedése, a madárinfluenza visszatérő kínálati kockázata, valamint a rendkívül magas magyarországi élelmiszer-infláció egyszerre gyakorolt felfelé irányuló nyomást az árakra.
A tojás fogyasztói árának alakulását közvetlen állami beavatkozások is befolyásolták, például 2022 novemberében a tojás is bekerült az árstopos termékek közé. Ezek az intézkedések elsősorban azt határozták meg, hogy a termelési és kereskedelmi költségek milyen ütemben jelennek meg a bolti árakban, de magukat a mögöttes költség- és kínálati folyamatokat nem szüntették meg.
A tojás árának alakulása közvetlenül érinti a háztartások költségvetését, mivel alapvető élelmiszerről van szó. Az árcsökkenés enyhülést hozhat a fogyasztóknak a korábbi magas inflációs időszak után. A piaci mozgások, mint az import növekedése és az export élénkülése, jelzik a hazai termelők versenyképességének javulását az európai piacon.
Az árak mérséklődése azt mutatja, hogy a piac képes reagálni a kínálati sokkokra és alkalmazkodni a változó körülményekhez. Emellett rávilágít a globális és regionális tényezők, mint a madárinfluenza és a geopolitikai helyzet, jelentőségére az élelmiszerárak alakulásában. A hazai piac stabilizálódása kedvező a fogyasztók és a termelők számára egyaránt.
A tojásárak további alakulása nagymértékben függ a madárinfluenza jövőbeni terjedésétől és az uniós import szintjétől. A geopolitikai kockázatok és az energiaárak továbbra is befolyásolhatják a termelési költségeket. A szezonális keresletnövekedés, különösen az ünnepek közeledtével, átmenetileg felfelé mozdíthatja az árakat, de a hosszabb távú trendeket a kínálati és költségoldali tényezők határozzák meg.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása