Az Európai Unió következő hosszú távú költségvetéséről szóló tárgyalások döntő szakaszba érkeztek, ahol Ausztria egyértelmű álláspontot képvisel: a megállapodás minősége elsődleges szempont, nem pedig az időpont. Claudia Bauer, Európáért, integrációért és családügyért felelős osztrák tárca nélküli miniszter szerint Bécs nem fog mindenáron egyezséget kötni. Az osztrák néppárti politikus kiemelte, hogy az ír soros elnökség alatt októberre várják a többéves pénzügyi keretre vonatkozó új adatok bemutatását, ami alapvető lesz a további értékeléshez.
Bauer miniszter az APA hírügynökségnek adott interjújában hangsúlyozta, hogy nyitott kérdés, sikerül-e még az idén megállapodni a költségvetésről. Ausztria számára a tárgyalások során a minőség a legfontosabb, és Bécs nem kíván vétóval fenyegetőzni. A tárgyalások jelenlegi állása még messze van ettől a ponttól, jelezte a miniszter.
Christian Stocker kancellár korábbi útmutatása szerint az osztrák hozzájárulásnak stabilnak kell maradnia, megközelítőleg a gazdasági teljesítmény egy százalékánál. Ez ellentétben áll az Európai Bizottság javaslatával, amely az európai bruttó nemzeti jövedelem 1,26 százalékát irányozza elő. Bauer megerősítette, hogy senki sem vitatja az EU előtt álló új kihívásokat, mint például a biztonság és a védelem területén szükséges közös beruházások.
Az osztrák miniszter szerint ezeket a kihívásokat költséghatékonyan és eredményesen kell kezelni, a szinergiák kihasználásával. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az új kihívásokat nem szabad ürügyként felhasználni további struktúrák létrehozására, miközben a meglévőket nem kérdőjelezik meg. Bauer kiemelte a nettó befizető országok közötti szövetséget, amelyben Svédországgal együtt rendszeres találkozókat szerveznek az álláspontok összehangolására. Kilenc tagállamként, amelyek az EU költségvetésének több mint 60 százalékát finanszírozzák, jelentős politikai súllyal rendelkeznek.
Az uniós költségvetési tárgyalások mindig is összetettek voltak, különösen a nettó befizető és nettó kedvezményezett országok érdekeinek ütközése miatt. Ausztria álláspontja illeszkedik a nettó befizető országok azon törekvésébe, hogy a költségvetés hatékonyabb és célorientáltabb legyen. A jelenlegi tárgyalások a 2028-tól 2034-ig tartó időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret kialakítását célozzák.
A miniszter kisebb létszámú Európai Bizottságot is szorgalmazott, figyelembe véve nemcsak a következő költségvetési ciklust, hanem az esetleges uniós bővítéseket is. Szerinte sürgősen foglalkozni kell egy rotációs elv bevezetésével a Bizottságban, amely nagyobb hangsúlyt fektetne az EU tényleges hatásköreire. Példaként említette, hogy nincs szükség további biztosra a nemzedékek, ifjúság, sport és kultúra területén, mivel ezek nem tartoznak az uniós hatáskörbe.
Ausztria és a vele szövetséges nettó befizető országok álláspontja jelentősen befolyásolhatja az EU jövőbeli pénzügyi keretét és működését. A minőségre, hatékonyságra és a meglévő struktúrák felülvizsgálatára való hangsúly rávilágít a tagállamok azon igényére, hogy az uniós forrásokat célzottabban és takarékosabban használják fel. Ez a megközelítés kulcsfontosságú lehet az EU hosszú távú stabilitása és versenyképessége szempontjából.
A javaslat a Bizottság létszámának csökkentésére és a hatáskörök újragondolására is rávilágít az uniós intézmények reformjának szükségességére. Ez különösen releváns az uniós bővítés fényében, ahol a hatékonyabb működés elengedhetetlen a nagyobb taglétszámú unió fenntartásához. A nettó befizetők szövetsége erős politikai nyomást gyakorolhat a költségvetési fegyelem és a reformok megvalósítása érdekében.
Az uniós bővítés kapcsán Bauer miniszter hangsúlyozta a teljesítményalapú feltételek érvényesülésének fontosságát. Kiemelte, hogy ellenkező esetben az uniós bővítés támogatottsága jelentősen csökkenhet, különösen olyan esetekben, mint Ukrajna, ahol gyakran követelnek különleges megoldásokat. Ez a megközelítés alapvető fontosságú az EU kohéziójának és a csatlakozási folyamat hitelességének megőrzéséhez.
Ukrajna csatlakozási tárgyalásairól szólva az osztrák politikus úgy véli, akár 20 évre is szükség lehet a folyamat lezárásához. Összehasonlítva más országokkal, például Montenegróval, amely már előrehaladott állapotban van, a háborús helyzetben lévő Ukrajna esetében a folyamat várhatóan legalább olyan hosszú lesz, mint a nyugat-balkáni országoknál. Bauer egyértelművé tette, hogy a tárgyalások kezdetén nem lehet rögzített csatlakozási dátumot megállapítani, hangsúlyozva a reális elvárások és a feltételek teljesítésének fontosságát.
A következő hónapok, különösen az októberre várható új költségvetési adatok bemutatása, kulcsfontosságúak lesznek annak megítélésében, hogy az uniós intézmények és a tagállamok képesek lesznek-e kompromisszumra jutni. Ausztria határozott álláspontja azt sugallja, hogy a tárgyalások intenzívek és kihívásokkal teliek maradnak, miközben az EU jövőbeli irányáról és prioritásairól döntenek.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása