Az Országgyűlés Művelődési Bizottsága elhalasztotta a Független Közmédia Testületbe jelölt három szakember meghallgatását. A döntés a Tisza Párt képviselőjének kezdeményezésére született, miután több médiában érdekelt szakmai szervezet kritikát fogalmazott meg a jelölési folyamattal és a jelöltek kompetenciájával kapcsolatban. Az ügy a közszolgálati média átalakítását célzó új médiatörvény nyomán kialakult testület létrehozásának egyik kulcsfontosságú lépése.
A Közszolgálati Tanács által javasolt három jelölt, Bayer Judit médiakutató, Sükösd Miklós szociológus és Kollár Árpád író meghallgatására került volna sor az Országgyűlés Művelődési Bizottságában. Azonban a Tisza Párt beavatkozása nyomán a meghallgatást elnapolták, ezzel időt adva a felmerült aggályok tisztázására. A szakmai szervezetek közös levélben fejezték ki kifogásaikat a bizottság felé, rávilágítva a jelölési eljárás vélt hiányosságaira.
A kritikák középpontjában az áll, hogy a jelölő szervezetek jogosultsága nem volt egyértelmű, és a szakmai szervezetek nem szavazhattak a jelöltek kiválasztásakor. Emellett kifogásolták a Közszolgálati Tanács által alkalmazott szempontrendszert is. A törvény értelmezése körül is vita alakult ki, különösen a szavazati jogok tekintetében.
A Független Közmédia Testület létrehozását a Tisza-frakció által júniusban módosított médiatörvény írja elő. Ez a kilenctagú testület az eddigi MTVA helyett jön létre, célja a közszolgálati média függetlenségének és pártatlanságának biztosítása. Feladatai közé tartozik a műsorok és hírszolgáltatás alapelveknek való megfelelésének ellenőrzése, a közmédia gazdálkodásának felügyelete, valamint a vezetők nyílt és átlátható kiválasztásában való részvétel.
A testület gyakorolja a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., valamint a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. feletti tulajdonosi jogokat, de tartalmi kérdésekbe nem szólhat bele. A kilenc tagból hármat az ellenzék, hármat a kormánypárt, hármat pedig médiaszakmai szervezetek jelölhetnek. Jelenleg az utóbbi három tag kiválasztása körül alakult ki vita.
A jelölési folyamat lebonyolításáért a Közszolgálati Tanács felel, amely a közszolgálati médiaszolgáltatás társadalmi felügyeletét látja el. A Tanács tagjait nem politikai alapon választják, és széles társadalmi kört képviselnek, többek között egyházak, akadémiai és kulturális intézmények, valamint sorsolás útján kiválasztott civil szervezetek delegálják őket. A Tanács jelenleg 15 tagból áll, de hamarosan 18 főre bővül.
A Független Közmédia Testület megalakulása kulcsfontosságú a közszolgálati média függetlenségének és hitelességének helyreállításában. A jelölési folyamat átláthatósága és a jelöltek szakmai alkalmassága alapvető fontosságú ahhoz, hogy a testület valóban betölthesse felügyeleti szerepét. A szakmai szervezetek aggodalmai rávilágítanak a törvényi szabályozás és annak gyakorlati értelmezése közötti esetleges eltérésekre.
A kifogást emelő szervezetek, mint például a Magyar Lapkiadók Egyesülete, a Magyar Reklámszövetség, az Önszabályozó Reklám Testület, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete, a Médiafórum Egyesület, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Repropress, a jelöltek kiválasztásának módját és a jelölő szervezetek jogosultságát is megkérdőjelezik. Különösen problémásnak tartják, hogy a kiírás szerint médiás szervezetek jelölhettek volna tagokat, de a kiválasztott jelölteket alapítványok és egyesületek javasolták.
Grósz Judit, a közmédiáért felelős miniszteri biztos hangsúlyozta, hogy a Független Közmédia Testület szakmai tagjainak kiválasztási folyamatát a Közszolgálati Tanács bonyolítja le, függetlenül a minisztériumtól. A miniszteri biztos szerint a Tanács széleskörű társadalmi képviselete indokolja, hogy ők végezzék a szakmai kiválasztási eljárást. A meghallgatás elhalasztása lehetőséget teremt a felmerült jogi és eljárásrendi kérdések tisztázására, mielőtt a testület teljes mértékben felállna.
A Közszolgálati Tanács augusztus 19-én tartott ülésén titkos szavazással választotta ki a három jelöltet, akik a legtöbb szavazatot kapták. Ezen az ülésen a Tanács tagjain kívül a közmédia szakszervezeteinek két delegáltja is szavazhatott. A továbbiakban várhatóan párbeszéd indul a szakmai szervezetek és az érintett testületek között a jelölési eljárás szabályszerűségéről és átláthatóságáról, hogy a Független Közmédia Testület a lehető legszélesebb konszenzusra épülve kezdhesse meg munkáját.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása