A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 5,5 százalékra mérsékelte az irányadó kamatot. A döntés mögött az inflációs folyamatok kedvező alakulása és a hazai eszközök stabil kockázati felára állt, amelyek fenntartották a monetáris politikai mozgásteret. A jegybank kiemelte, hogy a pozitív reálkamat és a pénzügyi piacok, különösen a devizapiac stabilitásának fenntartása kulcsfontosságú az inflációs várakozások horgonyzásához, hozzájárulva ezzel az árstabilitási cél eléréséhez.
Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, emellett támogatja a pénzügyi stabilitást és a kormány gazdaság-, valamint környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját. A jegybank a jövőbeni kamatpályáról szóló döntését a szeptemberben megjelenő Inflációs jelentés alapján hozza meg.
A Monetáris Tanács ülésén 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, így az 5,50 százalékra mérséklődött. Ezzel párhuzamosan az egynapos (O/N) betéti kamat 4,50 százalékra, az egynapos (O/N) hitelkamat pedig 6,50 százalékra csökkent. A jegybank közleménye szerint az inflációs folyamatok a júniusban előrejelzett alappálya alatt alakultak, miközben a hazai eszközök kockázati felára továbbra is stabil maradt.
Ezen tényezők együttesen biztosították a monetáris politika számára a további mozgásteret. A jegybanki döntéshozók hangsúlyozták, hogy a kamatcsökkentési ciklus folytatását elsősorban a pénzügyi stabilitás, különösen a forintárfolyam stabilitása befolyásolhatja a jövőben.
A globális befektetői hangulatot továbbra is a közel-keleti geopolitikai fejlemények és az azokhoz kapcsolódó bizonytalanságok jellemzik. A világpiaci olajárak nem változtak érdemben az elmúlt hetekben, míg az európai gázárak emelkedést mutattak. A nemzetközi jegybankok közül az Európai Központi Bank és a Federal Reserve júliusban nem módosította irányadó kamatait, bár a piacok enyhe emelkedésre számítanak év végéig. A japán jegybanktól előretekintve kamatemelés várható, míg a régióban a cseh és román jegybankok augusztusban tartották a kamatszintet. A fejlett piaci hosszú hozamok továbbra is magasak történelmi összehasonlításban.
A hazai gazdasági adatok szerint a bruttó hazai termék (GDP) a második negyedévben 1,7 százalékkal bővült éves összevetésben. Ezt a növekedést a szolgáltatások és az ipar teljesítménye támogatta, míg a mezőgazdaságot az aszály miatti visszafogottabb teljesítmény fékezte. A munkanélküliségi ráta nemzetközi összevetésben továbbra is alacsony. A makrogazdasági kilátások összességében összhangban vannak a júniusi előrejelzéssel, bár az ipari termelés a vártnál gyorsabban bővült, míg a mezőgazdaság teljesítménye elmaradhat a korábbi várakozásoktól.
Júliusban az infláció 1,2 százalékra mérséklődött, ami a várakozások és a júniusi Inflációs jelentés előrejelzése alatt maradt. A maginfláció 1,9 százalékra csökkent. Az élelmiszerek és az iparcikkek inflációja mérséklődött, miközben a piaci szolgáltatások éves alapú árindexe emelkedett, nagyrészt a banki és telekommunikációs szektor önkéntes árkorlátozások utáni átárazásai miatt. A lakossági inflációs várakozások alacsonyabbak az év eleji értéknél, és a kiskereskedelmi értékesítésekre, valamint a szolgáltatásokra vonatkozó vállalati árvárakozások is mérséklődtek az előző hónaphoz képest.
A mélyen a jegybanki cél alatt alakuló infláció lehetőséget biztosított a monetáris lazítási ciklus folytatására. Ugyanakkor a globális tőkepiaci hangulat, különösen a fejlett országok kötvénypiaci feszültségei miatt, a kamatvágás gyorsítását kockázatosnak ítélte a Tanács. A pozitív reálkamat fenntartása mellett a pénzügyi piacok, kiemelten a devizapiac stabilitása elengedhetetlen az inflációs várakozások horgonyzásához, ami hozzájárul az árstabilitás eléréséhez.
A jegybank elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett, és folyamatosan figyelemmel kíséri az inflációs kilátások, a globális fejlemények, valamint a hazai kockázati felár alakulását. A monetáris politikai mozgásteret az inflációs folyamatok kedvező alakulása és a hazai eszközök stabil kockázati felára biztosította. A hazai kockázati megítélést a jövőben leginkább a költségvetési pálya, az eurobevezetésre vonatkozó várakozások és a külső piaci környezet befolyásolják.
Az MNB előrejelzése szerint az áremelkedés üteme az idei év hátralévő részében és a jövő év folyamán is a 3 százalékos jegybanki cél alatt marad. Az infláció várhatóan csak 2028 első felében tér vissza a célra. A Monetáris Tanács a szeptemberi Inflációs jelentés részletes elemzése alapján dönt majd az alapkamat további pályájáról, figyelembe véve a legfrissebb makrogazdasági adatokat és előrejelzéseket.
A kamatcsökkentési ciklus folytatását a jegybank szerint elsősorban a pénzügyi stabilitás, különösen a forintárfolyam stabilitása fogja meghatározni. A Tanács továbbra is elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett, és folyamatosan értékeli a globális fejleményeket, valamint a hazai kockázati felár alakulását, hogy biztosítsa a megfelelő monetáris politikai válaszokat.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása