A Magyar Nemzeti Bank (MNB) eddig titokban tartott szerződéseinek nyilvánosságra hozatala körüli vita új szakaszba lépett. A központi bank gazdálkodási adatainak átláthatósága régóta foglalkoztatja a közvéleményt és a civil szervezeteket, most azonban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke, valamint a pénzügyminiszter is állást foglalt az ügyben. Ez a fejlemény jelentősen befolyásolhatja a jegybank jövőbeni adatkezelési gyakorlatát és a közpénzek felhasználásának ellenőrizhetőségét, hiszen a transzparencia elve egyre nagyobb hangsúlyt kap a közintézmények működésében.
Az ügy előzményei szerint a Transparency International (TI), egy nemzetközi korrupcióellenes szervezet magyarországi képviselete fordult a jegybankhoz hivatalos tájékoztatási kérelemmel. A civil szervezet célja az volt, hogy részletes betekintést nyerjen az MNB pénzügyi működésébe. Konkrétan az MNB által nyújtott támogatásokra, a különböző beszerzésekre, valamint a megrendelt szolgáltatásokra vonatkozó adatok kiadását igényelte a TI. Céljuk az volt, hogy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék ezeket az információkat, ezzel elősegítve a közpénzek felhasználásának átláthatóságát és az elszámoltathatóságot, ami alapvető fontosságú a közbizalom fenntartásához.
A Transparency International megkeresésére a Magyar Nemzeti Bank elzárkózott az adatok nyilvánosságra hozatalától. Ez a döntés váltotta ki a további lépéseket és a hatósági beavatkozást, mivel a civil szervezet álláspontja szerint a jegybanknak kötelessége lett volna eleget tenni az adatigénylésnek, tekintettel arra, hogy közfeladatot ellátó intézményről van szó.
A kialakult helyzetre reagálva Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke az RTL Híradónak nyilatkozva egyértelművé tette, hogy az MNB elutasító döntése jogellenes. A NAIH elnöke indoklásában kiemelte, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapvetően közfeladatot lát el, és működése során közpénzekkel gazdálkodik. Ebből adódóan a jegybankra vonatkozik az a törvényi kötelezettség, amely szerint biztosítania kell gazdálkodásának teljes átláthatóságát. Ez a jogi elv garantálja, hogy a közérdekű adatokhoz való hozzáférés ne legyen korlátozva, és a polgárok ellenőrizhessék, hogyan használják fel az adófizetők pénzét. Péterfalvi Attila álláspontja szerint a közpénzekkel való gazdálkodás minden esetben megköveteli a nyilvánosságot, függetlenül az intézmény specifikus jogállásától.
Az ügyben Varga Mihály pénzügyminiszter is megszólalt, aki kedden nyilvánosan kifejezte támogatását az érintett szerződések nyilvánosságra hozatala mellett. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy személy szerint is egyetért a kérdéses dokumentumok közzétételével. Varga Mihály meggyőződése szerint a jegybanknak nincs semmilyen titkolnivalója a gazdálkodásával kapcsolatban, és a transzparencia erősítése hozzájárulhat a közbizalom növeléséhez. Az RTL Híradó kérdésére adott válaszában a miniszter ezzel megerősítette azt az álláspontot, miszerint a közpénzek felhasználásának átláthatósága alapvető fontosságú egy demokratikus jogállamban. A pénzügyminiszter nyilatkozata további súlyt ad a szerződések nyilvánosságra hozatalát szorgalmazó törekvéseknek.
Az MNB szerződéseinek nyilvánosságra hozatala tehát nem csupán egy civil szervezet kérése, hanem egy szélesebb körű elvárás része, amelyet immár a NAIH elnöke és a pénzügyminiszter is megerősített. A jogellenesség kimondása és a kormányzati támogatás együttesen erős nyomást gyakorolhat a jegybankra, hogy felülvizsgálja eddigi gyakorlatát, és eleget tegyen az átláthatósági követelményeknek. A közpénzekkel való felelős és átlátható gazdálkodás alapvető fontosságú a társadalmi bizalom fenntartásához és a korrupció megelőzéséhez, hozzájárulva egy egészségesebb és elszámoltathatóbb közszférához.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása