Tajvan egy új, drónközpontú védelmi stratégiát fejleszt ki, az úgynevezett „hellscape” koncepciót, hogy elrettentse Kínát egy esetleges inváziótól. A cél a támadó erők számára elviselhetetlen káosz és hatalmas veszteségek okozása, ami a sziget védelmét aszimmetrikus módon erősítené. Ez a megközelítés a közelmúltbeli hadgyakorlatok során is hangsúlyosan megjelent.
Augusztus 5. és 14. között Tajvan nagyszabású hadgyakorlatot tartott, amelyen több ezer tartalékos katona vett részt, egy kínai invázió szimulálására készülve. A hagyományos fegyverzetek mellett a drónok kapták a legnagyobb figyelmet, jelezve a stratégiai fókuszváltást. Ez a megközelítés a „tarajossül-stratégia” továbbfejlesztését jelenti, amely olcsóbb, mozgékonyabb és nehezen felkutatható fegyverekre épül.
Az orosz–ukrán háború tanulságait levonva a stratégiát a drónokra hegyezték ki, és „hellscape” néven emlegetik. Eredetileg az időnyerés volt a célja a szövetségesek mozgósítására, de mára az invázió elrettentése a fő cél. A sziget vezetése azt szeretné elérni, hogy egy támadás olyan súlyos veszteségekkel fenyegethesse Kínát, hogy az ország vezetése inkább el se indítsa azt.
A „tarajossül-stratégia” lényege, hogy Tajvan ne próbálja meg haditechnikai eszközök számában felvenni a versenyt Kínával. Ehelyett olcsóbb, mozgékonyabb és nehezen felderíthető eszközökkel, például rakétákkal, gyors hajókkal és aknákkal védekezne. A „hellscape” kifejezést John Aquilino admirális használta először egy védelmi ipari konferencián, utalva a drónrajok tömeges bevetésére.
Samuel Paparo admirális szerint a cél az inváziós erők életének „egy hónapra teljesen pokollá tétele” a Tajvani-szorosban. Kína Tajvant saját területeként kezeli, szakadár tartományként hivatkozva rá, és Hszi Csin-ping elnök utasítása szerint a kínai fegyveres erőknek 2027-re képessé kell válniuk a sziget elfoglalására. A haditechnikai fölény Kína javára jelentős, de Tajvan hegyvidékes terepe és városai korlátozzák a lehetséges inváziós pontokat.
A „hellscape” stratégia alapvető célja, hogy Tajvant annyira „tüskéssé” és nehezen lerohanhatóvá tegye, hogy Kína számára ne érje meg a támadás. A terv szerint Tajvan víz alatti, felszíni és repülő drónok tömegét zúdítaná az inváziós erőkre, kiegészítve hagyományos rakétákkal, tüzérséggel és tengeri aknákkal. A Center for a New American Security (CNAS) kutatói szerint a cél nem a sebészi pontosság, hanem a káosz előidézése.
Ukrajna példája azt mutatja, hogy a nagy hatótávolságú dróntámadásokkal Tajvan akár már akkor is támadhatja az inváziós erők hajóit, amikor azok elhagyják a kínai kikötőket. Elemzők szerint ez a stratégia arra kényszerítené Pekinget, hogy felmérje az invázióval járó műveleti káoszt, hatalmas emberveszteséget és stratégiai bizonytalanságot. Az amerikai admirálisok eredetileg mesterséges intelligencia által irányított drónokkal képzelték el a „hellscape”-et, de Tajvan saját védelmi stratégiájaként alkalmazza a koncepciót.
A stratégia megvalósításához Tajvannak rengeteg drónt kell beszereznie, és ezt egyre inkább saját gyártókapacitás kiépítésével oldaná meg. A tajvani drónipari szövetség elnöke szerint a szigetnek sürgősen szüksége van ezekre az eszközökre a túléléséhez. Bár Tajvan képes lenne a világ legjobb drónjait előállítani, a gyártáshoz szükséges eszközök piacát nagyrészt kínai cégek uralják, ami kihívást jelent.
A gazdasági minisztérium várakozásai szerint a havi dróngyártás 2030-ra elérheti a százezer darabot a jelenlegi tizenötezerhez képest. A parlamentben azonban komoly viták zajlanak a védelmi költségvetésről, különösen a hazai drónipar fejlesztésére szánt összegekről. Az ellenzéki pártok, mint a Kuomintang és a Tajvani Néppárt, aggódnak a költségvetési források és a fiskális fegyelem miatt, csökkentve a drónfejlesztésre előirányzott keretet.
A drónok beszerzése mellett a katonák megfelelő kiképzése is elengedhetetlen a hatékony bevetéshez, mivel a drónhasználat bonyolult feladat. A tajvani számvevőszék hiányosságokat tárt fel a kínai drónok elleni védekezésben, például az 5,1 GHz-es frekvencia érzékelésében. A tajvani hadsereg ütőképessége Alessio Patalano professzor szerint a politikai elit és a tajvani emberek támogatásától függ.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása