A Művelődési Bizottság kedden elhalasztotta a Független Közmédia Testület (FKT) tagjelöltjeinek meghallgatását, miután nyolc médiaszakmai szervezet kifogásokat fogalmazott meg a jelölési eljárással kapcsolatban. A döntés a Tisza Párt képviselőjének javaslatára született, aki szélesebb szakmai egyeztetést szorgalmazott a kritikus levelek hatására.
Kedd délelőtt a tervezett meghallgatás elmaradt, amelyen Bayer Judit médiajogász, Sükösd Miklós szociológus és Kollár Árpád költő vett volna részt. Rápli Róbert, a Tisza Párt képviselője az ülés elején azt indítványozta, hogy a bizottság ne fogadja el a napirendet, hivatkozva a szakmai szervezetektől érkezett levelekre. A képviselő hangsúlyozta, hogy pártja szélesebb társadalmi és szakmai egyeztetést ígért, és el kívánja kerülni az elhamarkodott döntéseket.
A szóban forgó levelet nyolc jelentős médiaszakmai szervezet jegyezte, köztük a Magyar Lapkiadók Egyesülete, a Magyar Reklámszövetség és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége. Ezek a szervezetek azt állították, hogy az FKT szakmai tagjainak jelölése során számos eljárási és jogértelmezési problémát tapasztaltak. Korábban már írásban jelezték aggályaikat a Közszolgálati Tanács elnökének, ám állításuk szerint érdemi választ nem kaptak.
A kifogásaikat követően a szervezetek közös állásfoglalást tettek közzé, emellett a Magyar Lapkiadók Egyesülete külön szakmai anyagot is benyújtott a közmédia-szabályozás társadalmi egyeztetéséhez. A hétfőn az Országgyűlés Művelődési Bizottságához eljuttatott közös levelükben jelezték, hogy a jelenlegi jelölteket nem tudják elfogadni mindaddig, amíg megnyugtató válaszokat nem kapnak felvetéseikre.
A Független Közmédia Testületet a júliusban hatályba lépő médiatörvény-módosítás hozta létre azzal a céllal, hogy őrködjön a közmédia függetlensége felett. Feladatai közé tartozik a működés és a gazdálkodás ellenőrzése, a nagy értékű szerződések felügyelete, valamint a közmédia vezetőinek kiválasztásában való közreműködés. A törvény előírja, hogy a közmédia vezetőit nyílt, átlátható eljárásban és szigorú szakmai szempontok alapján kell kiválasztani.
A kilencfős testület összetétele a törvény szerint kiegyensúlyozott: három tagot a kormánypártok, hármat az ellenzék, és további hármat médiaszakmai szervezetek jelölhetnek. Augusztus 19-én vált nyilvánossá, hogy a szakmai szervezetek Bayer Juditot, Sükösd Miklóst és Kollár Árpádot javasolták. Ezzel párhuzamosan a politikai pártok is megnevezték jelöltjeiket: a Fidesz Siklósi Beatrixot, a KDNP Martí Zoltánt, míg a Mi Hazánk Moys Zoltánt jelölte.
A szakmai szervezetek kifogásai között szerepel, hogy az Európai Unió médiaszabadságról szóló rendelete (EMFA) is előírja az átlátható és objektív kinevezési eljárást. Ez a rendelet azt is kimondja, hogy a tisztséget a tényleges feladatokhoz kell igazítani, biztosítva ezzel a testület hatékony és független működését.
A jelölési eljárás körüli viták rávilágítanak a Független Közmédia Testület szerepének és legitimitásának fontosságára. A testület célja a közmédia függetlenségének védelme, ami alapvető a demokratikus tájékoztatás szempontjából. A szakmai szervezetek kifogásai, melyek eljárási és jogértelmezési problémákra mutatnak rá, komoly aggályokat vetnek fel a testület jövőbeli működésével kapcsolatban.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) is kiadott egy állásfoglalást, jelezve, hogy a kritikák szélesebb szakmai konszenzuson alapulnak. A Tisza Párt képviselőjének javaslata a meghallgatás elhalasztására azt mutatja, hogy a politikai szereplők is érzékelik a helyzet súlyát és a szélesebb körű egyeztetés szükségességét. A szervezetek egyértelműen kijelentették, hogy nem fogadják el a jelölteket, amíg kifogásaikra megnyugtató válaszokat nem kapnak, ami nyomást gyakorol a döntéshozókra.
Az átláthatóság és az objektivitás hiánya alááshatja a testület hitelességét már a megalakulása előtt. Az EMFA rendeletre való hivatkozás pedig azt jelzi, hogy a szervezetek európai normákhoz mérik a magyarországi gyakorlatot. A közmédia vezetőinek kiválasztása során a szigorú szakmai szempontok betartása elengedhetetlen a függetlenség garantálásához.
A Művelődési Bizottság a jövő héten újra összeül, hogy megvitassa a helyzetet és feltehetően újabb lépéseket tegyen a jelölési folyamat ügyében. Radnai Márk, a bizottság elnöke az ülés után kijelentette, hogy független, modern, innovatív és legitim közmédiát szeretnének, ezért figyelnek az érkező észrevételekre. Ez a nyilatkozat reményt adhat arra, hogy a bizottság figyelembe veszi a szakmai szervezetek aggályait.
A meghallgatás elhalasztása lehetőséget teremt a szélesebb körű párbeszédre és a felmerült problémák tisztázására. A folyamat további alakulása attól függ, hogy a döntéshozók milyen módon reagálnak a médiaszakmai szervezetek kifogásaira és milyen megoldásokat kínálnak az eljárási hiányosságok orvoslására. A testület sikeres és hiteles működéséhez elengedhetetlen a szakmai konszenzus és az átlátható eljárás.
A Független Közmédia Testület megalakulásának késedelme befolyásolhatja a közmédia működését és a médiatörvény-módosítás által kitűzött célok elérését. A bizottságnak olyan megoldást kell találnia, amely biztosítja a testület legitimitását és szakmai elfogadottságát, elkerülve a további konfliktusokat és a közmédia függetlenségének megkérdőjelezését.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása