Az idei nyár Magyarországon rendkívüli időjárási körülményeket produkált, a HungaroMet meteorológusai szerint az elmúlt évtizedek egyik legszárazabb és legmelegebb időszaka volt. A nyári hónapokat két jelentős hőhullám és súlyos csapadékhiány jellemezte, melyek együttesen extrém kihívásokat támasztottak az ország számára.
A HungaroMet adatai alapján az idei nyár során két markáns hőhullám vonult át az országon. Az első, szokatlanul korán, június 20-án kezdődött és július 1-jéig tartott, összesen 12 napon keresztül. Ez a hőségperiódus nemcsak hosszában, hanem intenzitásában is kiemelkedő volt, a napi középhőmérséklet nyolc napon át meghaladta a 27 Celsius-fokot, ami a legmagasabb, harmadfokú hőségriasztást indokolta.
Ennek a hőhullámnak a csúcsán, június 30-án dőlt meg az abszolút országos melegrekord Szécsényben, ahol 42 Celsius-fokot mértek. Budapesten a hőhullám még tovább, 14 napig tartott, mivel a napi középhőmérséklet már június 19-én és még augusztus 2-án is átlépte a 25 fokos küszöböt. A második jelentős hőhullám július 29-től augusztus 17-ig tartott, 20 napon keresztül, és számos napi melegrekordot döntött meg, főként a legmagasabb minimum-hőmérsékletek tekintetében.
Ez a hőségperiódus augusztus 5-én és 6-án tetőzött, ekkor országos maximum-hőmérsékleti rekordok is születtek: Budakalászon 41,4 fokot, Kiskunfélegyházán pedig 41,8 fokot mértek. Augusztus 6-án Újpesten 41,6 fokkal új fővárosi abszolút maximum-hőmérsékleti rekord dőlt meg. Szegeden a helyi hőhullám még hosszabb, 24 napos volt, július 29-től augusztus 21-ig tartott, 31,2 fokos legmagasabb napi középhőmérséklettel és 63,9 Celsius-fokos intenzitással.
A HungaroMet definíciója szerint hőhullámnak az az időszak számít, amikor az adott állomáson mért napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon eléri a 25 fokot. Két hőségperiódust akkor tekintenek összefüggőnek, ha közöttük nem történik számottevő lehűlés. Bár augusztus végén ismét melegedés volt tapasztalható, a meteorológiai nyár végéig várhatóan nem alakul ki harmadik országos hőhullám.
A HungaroMet meteorológusai kiemelték, hogy bár a korábbi években is előfordultak hasonló időtartamú hőségperiódusok, az idei két hőhullám intenzitása az utóbbi évtizedek mérési adatai alapján a legjelentősebbek közé tartozik. Ez a tendencia jól illeszkedik a klímaváltozással járó globális folyamatokba, melyek az extrém időjárási események gyakoriságának és intenzitásának növekedését mutatják.
Az 1991 óta azonosított budapesti hőségperiódusok elemzése is rávilágít arra, hogy a 2000 előtti adatok alig szerepelnek a legintenzívebb időszakok között, és jelentős ugrás várható a legmagasabb napi középhőmérséklet és az időtartam arányában. A 20. század elejétől gyűjtött adatok azt mutatják, hogy az idei augusztusnak van esélye arra, hogy országosan a legmagasabb középhőmérsékletű hónap legyen, megelőzve az 1992-es augusztust.
Ha ez bekövetkezik, a második legmelegebb júniussal és a tizedik legmelegebb júliussal együtt a 2026-os nyár várhatóan a második legmelegebb lesz 1901 óta, a 2024-es nyár után. Ezek az adatok egyértelműen jelzik a hosszú távú felmelegedési trendet és az éghajlatváltozás hatásait Magyarországon.
A hőség mellett az idei nyár rendkívül aggasztó aszályos időszakot is hozott, ami már most katasztrofális terméskilátásokat vetít előre. A HungaroMet adatai szerint az idei nyár rendkívül csapadékszegény volt Magyarországon, július a hatodik legszárazabb hónap lett a mérések kezdete, 1901 óta.
Országos átlagban júniusban és júliusban mindössze körülbelül 60 milliméter csapadék hullott, ami az átlagos mennyiség felét sem éri el. A szárazság augusztusban is folytatódott, augusztus 17-ig további 6 milliméter csapadék esett országos átlagban. Ez azt jelenti, hogy az évszakos csapadékösszeg eddig mindössze 66 milliméter, ami extrém mértékben elmarad az 1991–2020-as időszak 203,3 milliméteres átlagától.
A csapadék jelentős része záporos jellegű volt, ami nagy térbeli változékonyságot eredményezett. A legkevesebb évszakos csapadékot Kiskőrösön mérték (18,6 milliméter), míg a legnagyobb mennyiség Barcson hullott le (220,9 milliméter). Ez a jelentős különbség rávilágít a helyi eltérésekre és a vízellátás egyenetlenségére az országban.
A HungaroMet 90 napos csapadékösszeg-anomália térképe is jól szemlélteti a brutális csapadékhiányt. A térkép szerint mindössze a nyugati határsávon és az ország északkeleti csücskében esett 100 milliméter alatti érték. Meglepő módon nem az ország középső vagy délkeleti részén volt a legkevesebb csapadék, hanem az Északi-középhegység egyes részein, ahol 1 négyzetméterre számítva 181-204 liter csapadékhiány mutatkozott.
A helyzet súlyosságát tovább fokozza, hogy Szeged környékén akkora a szárazság, hogy a HungaroMet térképén már elfogyott a színskála, amivel ábrázolhatnák a hiányt. A meteorológiai szervezet színskáláján az utolsó, sötétvörös színnel jelölt mértékegység a 175 és 200 milliméter közötti értéket jelöli, ami azt sugallja, hogy a szegedi régióban a csapadékhiány meghaladja ezt a szintet.
Ez a rendkívüli szárazság és hőség nem csupán az idei nyár anomáliája, hanem egy hosszabb távú éghajlati trendbe illeszkedik, melynek következményei a mezőgazdaságra és a vízellátásra nézve is jelentősek lehetnek a jövőben. Az extrém időjárási események gyakoriságának növekedése hosszú távú alkalmazkodási stratégiákat tesz szükségessé.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása