Pakisztán hadseregének főparancsnoka, Aszim Munir hétfőn Teheránba utazott egy közvetítői misszió keretében, miközben az Egyesült Államok felkészült egy nagyszabású pénzügyi offenzíva elindítására Irán ellen. Az amerikai intézkedések Irán kereskedelmi partnereit célozzák, és a gazdasági nyomás fokozását jelentik. Irán válaszul elutasította az amerikai fenyegetéseket, és azzal fenyegetőzött, hogy leállítja az összes olajexportot az Öbölből, amennyiben a gazdasági háború folytatódik.
Aszim Munir tábornok, akinek személyes kapcsolatai vannak Donald Trump amerikai elnökkel, tárgyalásokat folytatott Iránban. Pakisztán a látogatást a regionális béke és stabilitás előmozdítására irányuló erőfeszítéseinek részeként jellemezte. Várhatóan találkozott Irán legfelsőbb vezetőjéhez közel álló személyekkel, miután Trump elnök a múlt héten felhívta őt, kérve Irán visszavonását a tárgyalásokba.
Eközben Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn sajtótájékoztatót tartott, ahol súlyos intézkedéseket jelentett be Iránnal szemben. Bessent korábban úgy fogalmazott, hogy "a valaha volt legnagyobb pénzügyi offenzíva" indul az ellenféllel szemben. Irán erre reagálva figyelmeztette a hajózási vállalatokat, hogy engedélye nélkül ne haladjanak át a Hormuzi-szoroson, és megtorlással fenyegetőzött a szabálysértő hajókkal szemben.
A térségben a feszültség tovább nőtt, miután hétfőn egy lövedék eltalált egy tankert a Vörös-tengeren, Szaúd-Arábia Janbu kikötővárosától nyugatra, tüzet okozva a főfedélzeten. A támadás elkövetője ismeretlen maradt. Az olajárak két hétnyi emelkedés után csökkentek hétfőn, a befektetők nyereségrealizálása miatt az amerikai bejelentés előtt.
Az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus már hat hónapja tart, bár hetek óta nem mértek légicsapásokat egymás hadseregeire. Az utolsó hivatalos, személyes tárgyalások júniusban zajlottak, de a Hormuzi-szorosban a hajók elleni támadások folytatódtak. Irán húszi szövetségesei a múlt hónapban jelezték, hogy blokkolják a Vörös-tengerre terelt szaúdi olajexportot, hogy elkerüljék a Hormuzt.
Az Egyesült Államok és Izrael február 28-án indított légicsapásokat, amelyek során több ezer ember halt meg, többségük Iránban és Libanonban. Ezek a támadások jelentősen csökkentették Irán hagyományos katonai kapacitását, gazdasági károkat okoztak, és megölték Irán akkori legfelsőbb vezetőjét, Ali Khamenei ajatollahot. Ennek ellenére Irán elegendő rakéta- és drónképességet tartott fenn ahhoz, hogy megtámadja Perzsa-öböl menti szomszédait, és szinte teljesen leállítsa a Hormuzi-szorosban folyó hajózást, ami felfelé hajtotta az üzemanyagárakat a világpiacon.
Irán nukleáris programjának pontos állapota, amelyet az amerikaiak és az izraeliek eltörölni kívánnak, továbbra sem ismert. Irán már a konfliktusba lépés előtt is magas inflációval, energiahiánnyal és mély strukturális gyengeségekkel küzdött. Az ország gazdaságát súlyosan érintette a kereskedelem zavara, a termeléskiesés és a sérült infrastruktúra újjáépítésének költségei.
A pakisztáni közvetítői misszió kiemeli a regionális szereplők aggodalmát a konfliktus eszkalálódása miatt. Az Egyesült Államok pénzügyminisztere jelezte, hogy az USA azokat az országokat is célba veszi, amelyek kapcsolatban állnak az iráni gazdasággal és pénzügyi rendszerrel. Bessent arra sürgette Kínát, az iráni olaj legnagyobb vásárlóját, hogy működjön együtt az Egyesült Államokkal, bár az amerikai blokád már elvágta az iráni olajáramlást Kínába.
Irán napok óta készül a szankciókra, és Mohsen Rezaei, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára gazdasági megtorlást javasolt. Kijelentette, hogy ha a gazdasági háború folytatódik, egyetlen csepp olajat sem fognak exportálni a Perzsa-öbölből, és Irán bármely ország részvételét vagy támogatását az amerikai gazdasági háborúban háborús cselekménynek fogja tekinteni. Kína külügyminisztériuma ezzel szemben kijelentette, hogy a szankciók és a nyomásgyakorlás nem segítenek, és Peking mindent megtesz érdekeinek védelmében.
Kazem Gharibabadi, Irán külügyminiszter-helyettese elutasította Washington legújabb lépéseit, amelyek szerinte hiábavalóak. A diplomáciai erőfeszítések és a gazdasági fenyegetések kölcsönös alkalmazása azt mutatja, hogy a felek közötti feszültség továbbra is rendkívül magas, és a közvetlen párbeszéd hiánya súlyosbítja a helyzetet.
Bár Teherán látszólag dacos marad, iráni tisztviselők aggodalmukat fejezték ki, hogy a további gazdasági büntetés fokozhatja a nehézségeket. Ez újra fellobbanthatja a belső nyugtalanságot, és tovább alááshatja az Iszlám Köztársaság legitimitását. Az ország már most is súlyos gazdasági kihívásokkal néz szembe, beleértve a magas inflációt és az energiahiányt.
A rial árfolyamának esése, amely januárban erőszakkal leverett tüntetéseket váltott ki, hétfőn új rekordot ért el, 25%-kal a januári szint alatt. A kereskedelem zavarai, a termeléskiesés és a sérült infrastruktúra újjáépítésének költségei tovább terhelik az iráni gazdaságot. A béke eléréséhez az érintett feleknek egy asztalhoz kell ülniük, ahogy a pakisztáni közvetítői misszió is sugallja.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása