Handó Tünde, aki korábban az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetője volt, lemondott bírói tisztségéről. A döntés a hétfői Magyar Közlönyben látott napvilágot, eszerint a köztársasági elnök október 14-i hatállyal mentette fel. Fontos megjegyezni, hogy Handó alkotmánybírói megbízatása továbbra is érvényben marad.
Handó Tünde lemondása egy olyan korábbi törvénymódosítás következménye, amely lehetővé tette, hogy az Alkotmánybíróságra (AB) kerülő bírák megtarthassák bírói tisztségüket, majd alkotmánybírói mandátumuk lejárta után a Kúriára kerülhessenek. Ez a szabályozás tette lehetővé, hogy Handó egyszerre legyen alkotmánybíró és – szünetelő szolgálati viszonyban – rendes bíró. Most erről az április 12. után már inkább csak elvi lehetőségről mondott le.
Handó Tünde 2011 és 2019 között vezette az Országos Bírósági Hivatalt. Bár kezdetben a bírói kar jelentős részének támogatását élvezte, mandátuma végére komoly konfliktusba került az őt ellenőrző Országos Bírói Tanáccsal (OBT). A 2018-ban megválasztott új OBT több alkalommal is törvénysértőnek minősítette Handó kinevezési gyakorlatát. Ez magában foglalta a vezetői pályázatok indoklás nélküli eredménytelennek nyilvánítását, valamint vezetői posztok átmeneti megbízásokkal történő betöltését.
A konfliktus 2019 májusában tetőzött, amikor az OBT kezdeményezte Handó elmozdítását az OBH éléről. Ezt a kezdeményezést azonban a parlamenti többség 120–54 arányban leszavazta. Néhány hónappal később a Fidesz maga jelölte Handót alkotmánybírónak, ami egyfajta menekülőutat jelentett a kormánynak. Ezzel a lépéssel eltűnhetett az OBH éléről az a vezető, aki addigra komoly hazai és nemzetközi jogállamisági kritikák középpontjába került. Emellett Stumpf István helyére egy politikailag irányíthatóbbnak tartott személy kerülhetett az Alkotmánybíróságra.
Handó Tünde távozását az OBH éléről 24 bírósági vezető egy levéllel ünnepelte, amelyben az „aranykort” és a magyar igazságszolgáltatás „templomait” emlegették. Több bíró is szégyenkezve nyilatkozott a levél tartalmával kapcsolatban, amely az ötvenes éveket idéző hangnemet képviselt. Ez a levél rávilágított a bírói karon belüli megosztottságra és a Handó vezetésével kapcsolatos ellentmondásos véleményekre.
Alkotmánybírói minőségében Handó Tünde az elmúlt hetekben is a Fidesz beadványainak nagyobb teret adó álláspontot képviselte. Augusztus 14-én az Alkotmánybíróság visszautasította a Fidesz–KDNP indítványát, amellyel a kekvák vagyonának visszavételét lehetővé tevő törvényt támadták, és helyben hagyták az alaptörvény-módosítást. A 15 tagú testületből csak Handó Tünde és Polt Péter írt különvéleményt, miszerint a testületnek érdemben vizsgálnia kellett volna az alaptörvény-módosítást. Ez az álláspont ellentmond Handó korábbi kijelentésének, miszerint az Alkotmánybíróságnak nem lehet dolga magával az alaptörvénnyel.
Handót egyelőre nem érinti az új alkotmánybírói korhatár. A júliusban elfogadott 17. alaptörvény-módosítás visszaállította a 70 éves felső korhatárt, és kiterjesztette azt a már hivatalban lévő tagokra is. Ennek következtében szeptember 1-jén Polt Péter és három másik alkotmánybíró mandátuma megszűnik. Handó Tünde azonban nincs köztük, így ő kitöltheti a még öt évig tartó megbízatását az Alkotmánybíróságon.
📰 Forrás: 444 — Eredeti cikk elolvasása