Orbán Anita külügyminiszter hétfő este az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Rónai Egonnak adott interjúban beszélt a magyar diplomáciai szolgálat jelentős átalakításáról és több új nagyköveti, valamint főkonzuli jelölt nevét is nyilvánosságra hozta. A miniszter elmondása szerint a jelöltek kinevezési folyamatának különböző szakaszaiban tartanak, de négy személy felkérése már biztosra vehető.
Az új jelöltek között szerepel Ablonczy Balázs történész, a magyar-francia diplomáciai kapcsolatok elismert szakértője, aki korábban a Párizsi Magyar Intézet igazgatója volt, és most Párizsba kapott nagyköveti megbízást. Barcelonába főkonzulnak Bódi Mátyás választási szakértőt kérték fel, aki a Választási Földrajz című művéről is ismert. Varsóban Mitrovits Miklós történész és polonista képviselheti majd Magyarországot nagykövetként, aki jelenleg egy lengyel egyetemen tanít. Pekingbe pedig Hajba Tamás karrierdiplomata érkezik nagykövetként, aki több mint tíz évig dolgozott a Külügyminisztériumban, majd az OECD Kína-szakértője volt. Orbán Anita hangsúlyozta, hogy minden helyszínre a legmegfelelőbb, szakmailag felkészült, nyelvtudással és a reláció ismeretével rendelkező személyt igyekeznek megtalálni, akinek integritása megkérdőjelezhetetlen.
A külügyminiszter kitért a diplomáciai karban zajló nagyszabású személyi változásokra is. A kormányváltás óta a 138 misszióvezető – nagykövet és főkonzul – közül 34-et hívtak haza, ami az állomány mintegy negyedét jelenti. A hazarendelések okai között politikai és szakmai hitelességi problémákat, valamint a poszton töltött rendkívül hosszú időt említette. Előfordult, hogy egyes diplomaták 10-12 évet is eltöltöttek ugyanazon a helyen, ami a diplomáciai gyakorlatban nem szokásos, és felveti a kérdést, hogy valójában melyik ország érdekeit képviselik. A Tisza-kormány tervei szerint visszaállítják azt a rendszert, miszerint négyéves külszolgálat után a nagyköveteknek és főkonzuloknak legalább egy évet itthon kell tölteniük, szemben a korábbi, akár 10-12 éves kintlétekkel.
Orbán Anita az interjúban a Külügyminisztérium első száz napjának mérlegét is megvonta, kiemelve, hogy Magyarország újra „letette a névjegyét Európában”. Elmondása szerint az ország visszatért szövetségi rendszereihez, mint az Európai Unió, a NATO és a V4-ek, és konstruktívan vesz részt a tárgyalásokon. Említette, hogy korábban Magyarországot számos uniós egyeztetésre már meg sem hívták, és olyan rég nem fogadott uniós delegációt a minisztérium, hogy az ehhez szükséges uniós zászlókat is újra be kellett szerezniük.
A tárcavezető beszélt az átvilágítási folyamatokról is. Mintegy 1400, szerinte jogtalanul kiadott diplomata-útlevelet vizsgáltak át, és jelentős részüket visszavonásra javasolták. Emellett feltártak visszaéléseket a repülőtéri kormányváróval kapcsolatban, és több mint százezer dokumentumot vizsgáltak át, beleértve a koronavírus-járvány idején történt lélegeztetőgép-beszerzések iratait is, melyekkel kapcsolatban hamarosan bejelentés várható. Megemlítette, hogy a Covid idején 300 milliárd forintért vásárolt lélegeztetőgépek raktározása eddig több mint 2,3 milliárd forintba került.
Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter BYD-nál betöltött globális vezetői pozíciójáról szólva Orbán Anita morális és nemzetbiztonsági kérdéseket is felvetett, mivel Szijjártó írta alá azokat a szerződéseket, amelyek több százmilliárd forintos állami támogatást juttattak a kínai vállalatnak. Az ukrán-magyar kapcsolatokról is szó esett, ahol a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak rendezése kulcsfontosságú.
Az interjú végén Orbán Anita a sikeres külpolitika mércéjét is megfogalmazta: az, ha a magyar emberek biztonságban érzik magukat, nő Magyarország nemzetközi megítélése, több vállalat szeretne az országban befektetni, és javul a szomszédos országokkal való együttműködés.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása