A K&H ifjúsági index legfrissebb felmérése rávilágít, hogy a magyar nappali tagozatos felsőoktatási hallgatók jelentős része, 46 százaléka fontolgatja a külföldi munkavállalást. Ez az arány, bár enyhe csökkenést mutat az előző időszakhoz képest, továbbra is magas szintű nemzetközi mobilitási szándékot jelez. Érdekes ellentmondás, hogy miközben sokan külföldön képzelik el karrierjük egy részét, mindössze minden harmadik diák optimista a hazai álláskeresési esélyeivel kapcsolatban.
A K&H ifjúsági index felmérése szerint a nappali tagozatos egyetemisták 46 százaléka tervezi, hogy legalább ideiglenesen külföldön vállal munkát. Ez az arány csekély, 3 százalékpontos csökkenést mutat a 2025 harmadik negyedévében mért 49 százalékhoz képest, ám a pénzintézet szerint a nyitottság továbbra is kiemelkedő. A diákok közel fele számol a külföldi munkavállalás lehetőségével, mint karrierterveik fontos részével.
A felmérésből az is kiderül, hogy ez a szándék sok esetben nem végleges elköltözést jelent. Sokkal inkább a szakmai tapasztalatok gyűjtését, a nyelvtudás fejlesztését és a nemzetközi rutin megszerzését célozza, ami később a hazai elhelyezkedésben is előnyt jelenthet. Rammacher Zoltán, a K&H lakossági marketingvezetője hangsúlyozta az ellentmondást: miközben sokan külföldön keresnek lehetőséget, csak minden harmadik diák bízik abban, hogy könnyen talál állást az iskola befejezése után.
A szakember kiemelte a tudatos karrier- és pénzügyi tervezés fontosságát már a felsőoktatási évek alatt, mivel a külföldi munkavállalás és az álláskeresés egyaránt komoly felkészülést igényel. A nemzetközi mobilitás iránti nyitottság nem csupán a munkavállalásra korlátozódik, hiszen a nappali tagozatos hallgatók 33 százaléka külföldi tanulmányokat is tervez. Ebben a tekintetben jelentős regionális különbségek figyelhetők meg, például a fővárosban tanulók 41 százaléka, míg a kisebb városokban élők mindössze 17 százaléka tervez külföldi tanulmányokat.
A K&H ifjúsági index egy rendszeres felmérés, amely a 19 és 29 év közötti fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait vizsgálja. A kutatás számos területre kiterjed, beleértve a lakhatást, a munkát, az előrelépési lehetőségeket, az oktatást, az egészséget és a családot. Ez a széleskörű megközelítés segít átfogó képet kapni a fiatal felnőttek aktuális helyzetéről és jövőbeni terveiről.
A felmérés reprezentatív mintán alapul, amely a magyarországi 19–29 éves városi lakosságot tükrözi nem, korcsoport, régió, településtípus, befejezett iskolai végzettség és gazdasági aktivitás alapján. A legutóbbi adatfelvétel 2026. május 4. és 19. között zajlott, 300 fő részvételével, a hibahatár maximuma pedig +/- 5,7 százalék. Ezek a módszertani részletek biztosítják a kutatás megbízhatóságát és relevanciáját.
A felmérés eredményei rávilágítanak egy kettős jelenségre a magyar felsőoktatásban résztvevő fiatalok körében. Egyrészt erős a nemzetközi orientáció, amely a szakmai fejlődés és a nyelvtudás megszerzésének vágyából fakad, nem pedig a hazai oktatással való elégedetlenségből. A diákok 61 százaléka érzi úgy, hogy azt tanulja, ami valóban érdekli, és szívesen is foglalkozik vele.
Másrészt a hazai munkaerőpiaccal kapcsolatos bizalmatlanság aggasztó tendenciát mutat. Az elmúlt évekhez képest alacsonyabb azon diákok aránya, akik könnyen találnak majd állást, ami a gazdasági környezet bizonytalanságaira és a munkaerőpiac változásaira utalhat. Ez a jelenség hangsúlyozza a tudatos karriertervezés és pénzügyi felkészülés szükségességét már az egyetemi évek alatt.
A külföldi tapasztalatok megszerzésére irányuló szándék egyfajta stratégiai lépésnek is tekinthető. A nemzetközi rutin és a nyelvtudás olyan versenyelőnyt biztosíthat, amely később a hazai elhelyezkedésben is kamatoztatható. Ez a megközelítés arra utal, hogy a fiatalok proaktívan próbálnak felkészülni egy bizonytalanabb jövőre.
A magyar egyetemisták körében megfigyelhető erős nemzetközi mobilitási szándék hosszú távon jelentős hatással lehet a hazai munkaerőpiacra. Bár sokan ideiglenes külföldi munkavállalást terveznek, a tehetséges fiatalok elvándorlása, még ha csak rövid időre is, kihívást jelenthet a magyar gazdaság számára. Fontos lehet a hazai vállalatok és a kormányzat számára, hogy olyan lehetőségeket teremtsenek, amelyek vonzóvá teszik a hazatérést a külföldi tapasztalatokkal rendelkező szakemberek számára.
Az oktatási rendszernek is feladata, hogy felkészítse a hallgatókat a globális munkaerőpiac kihívásaira, miközben ösztönzi őket a hazai lehetőségek kihasználására. A külföldi tanulmányok iránti növekvő érdeklődés, különösen a fővárosban, szintén jelzi a nemzetközi orientáció erősödését. Ez a tendencia rávilágít arra, hogy a fiatalok egyre inkább globális perspektívában gondolkodnak karrierjükről.
A hazai álláskeresési esélyekkel kapcsolatos alacsony bizalom kezelése kulcsfontosságú lehet a jövőben. A gazdasági stabilitás növelése, a versenyképes bérek és a vonzó karrierlehetőségek megteremtése hozzájárulhat ahhoz, hogy a fiatalok nagyobb arányban képzeljék el jövőjüket Magyarországon. A tudatos felkészülés és a megfelelő támogatás segíthet abban, hogy a diákok sikeresen navigáljanak a munkaerőpiacon, akár itthon, akár külföldön.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása