Az Egyesült Államok egy újabb, 7,5 százalékos védővám bevezetését tervezi kínai termékekre, az ipari túlkapacitásra hivatkozva. Ez a lépés még a Hszi Csin-ping kínai elnök és Donald Trump amerikai elnök között tervezett washingtoni csúcstalálkozó előtt valósulhat meg. Az intézkedés jelentősen, mintegy 20 százalékra emelné a Kínára kivetett vámok összességét Trump második elnöki ciklusában, ami tovább élezheti a két ország közötti kereskedelmi feszültségeket.
A Bloomberg értesülései szerint az Egyesült Államok kormánya 7,5 százalékos védővámot készül kivetni bizonyos kínai árukra, az ipari túltermelésre hivatkozva. Ez a vámtétel az első Trump-ciklus alatt bevezetett, majd a Biden-kormányzat idején is érvényben tartott díjakra rakódna rá. A pontos mértékek még nem véglegesek, mivel Trump közismerten hajlamos az utolsó pillanatban módosítani a kereskedelmi bejelentéseket, ami bizonytalanságot okoz.
Az egyik vizsgált forgatókönyv szerint papíron magasabb vámtételt hirdetnének ki, de annak egy részét azonnal felfüggesztenék, így a tényleges teher 7,5 százalék lenne. Ez a lépés a Trump-féle védővám-politika újjáépítésének része, miután a Legfelsőbb Bíróság februárban alkotmányellenesnek nyilvánította a nemzetközi gazdasági rendkívüli hatáskörökről szóló törvény (IEEPA) alapján kivetett globális vámokat. A kormányzat azóta a kereskedelmi törvény 301-es cikkére támaszkodva igyekszik jogilag szilárdabb alapokra helyezni az intézkedéseket, elkerülve a korábbi jogi kudarcokat.
A Legfelsőbb Bíróság februári döntése, amely alkotmányellenesnek minősítette az IEEPA alapján kivetett globális vámokat, új jogi stratégiára kényszerítette az amerikai kormányzatot. Ennek eredményeként a 301-es cikk alapján két vizsgálatot is indítottak több tucat kereskedelmi partnerrel szemben. Az egyik vizsgálat a kényszermunkára, a másik az ipari túlkapacitásra fókuszál, melyek eredményei alapul szolgálhatnak a jövőbeli vámoknak.
A túlkapacitásról szóló vizsgálat eredményeit a szeptember 24-i washingtoni Hszi–Trump csúcs előtt tervezik közzétenni, bár a jelentés jogi megalapozása nehézkesnek bizonyul. Jamieson Greer, amerikai kereskedelmi főképviselő júliusban kifejtette, hogy a túlkapacitási vizsgálat összetettsége igényel több időt a folyamatban. Kiemelte, hogy a késlekedés nincs összefüggésben a Pekinggel kötött kereskedelmi fegyverszünet fenntartásával, miközben a felek már a novemberben lejáró kereskedelmi megállapodás meghosszabbításáról is tárgyalnak, ami további bizonytalanságot okoz.
A tervezett 7,5 százalékos vámtétel, amely a korábbiakkal együtt mintegy 20 százalékra emelné a Kínára kivetett vámokat, jelentős fordulópontot jelenthet a két ország kereskedelmi kapcsolataiban. Peking korábban ezt a szintet még összeegyeztethetőnek nevezte a Washingtonnal kötött kereskedelmi fegyverszünettel, ami azt sugallja, hogy a mostani lépés még nem feltétlenül borítja fel teljesen az egyensúlyt. Ez a helyzet kiemeli Washington eltérő hozzáállását szövetségeseihez és Kínához, ami stratégiai megfontolásokra utal.
Míg Trump láthatóan óvakodik a Pekinggel kötött fegyverszünet felborításától, addig Kanadával szemben 50 százalékos vámot vetett ki, sőt felvetette az első ciklusában újratárgyalt észak-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás felmondását is. A kínai kereskedelmi minisztérium korábban közleményben szólította fel Washingtont, hogy tartsa magát a Kuala Lumpur-i kereskedelmi egyeztetéseken vállaltakhoz, és a Kínára kivetett vámok semmilyen indokkal ne haladják meg az ott rögzített mértéket. Peking a júliusban kényszermunkára hivatkozva bevezetett 12,5 százalékos vámot ugyan élesen bírálta, de ellenintézkedéseket egyelőre nem jelentett be, ami óvatos megközelítésre utal.
A 301-es cikk alapján kivetett vámok ellen komoly jogi kifogások is felmerültek az Egyesült Államokban, ami tovább bonyolítja a helyzetet. Összesen 25 amerikai tagállam, köztük New York, Kalifornia és Illinois, nyújtott be keresetet a Nemzetközi Kereskedelmi Bíróságon. A tagállamok azt állítják, hogy a kormányzat a kényszermunkára való hivatkozást csupán ürügyként használja a Legfelsőbb Bíróság által megsemmisített korábbi vámok pótlására, ezzel megkérdőjelezve az intézkedések jogi alapját.
A Trump-kormányzat álláspontja szerint azonban a 301-es cikk alapján hozott intézkedések teljes mértékben jogszabályszerűek, és a kormányzat továbbra is kitart mellettük. Az elkövetkező időszakban kiderül, hogy a jogi kihívások és a kínai reakciók milyen hatással lesznek az amerikai vámtervekre és a globális kereskedelmi viszonyokra. A szeptember 24-i csúcstalálkozó és a túlkapacitási jelentés közzététele kulcsfontosságú események lesznek a kereskedelmi kapcsolatok alakulásában, amelyek meghatározhatják a jövőbeni irányt.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása