A Magyar Államkincstár (MÁK) rendszerei elleni közelmúltbeli kibertámadás súlyos kérdéseket vet fel az állami digitális infrastruktúra állapotával kapcsolatban. Az incidens tényleges következményei és az okozott kár mértéke továbbra sem teljesen tisztázott, ami Nagymajtényi Gábor szakértő szerint önmagában is rávilágít a hazai digitális működés hiányosságaira. A szakember, aki korábban e-közigazgatási stratégiát és védelmi projekteket is tervezett, hangsúlyozta, hogy Magyarország digitális szuverenitását az dönti el, képes-e önállóan kezelni kritikus adatait és folyamatait.
Az elmúlt hetekben történt behatolás a MÁK rendszereibe, melynek részletei máig homályosak. Nagymajtényi Gábor elemzése szerint a támadók valószínűleg egy 2017 óta ismert sérülékenységet aknáztak ki. Ezt a hibát számos bank már kilenc évvel ezelőtt kijavította, ami arra utal, hogy egy régóta dokumentált kockázat elhanyagolása történt. A szakértő továbbá felvetette, hogy a szerverek és szolgáltatások közös, Active Directory alapú jogosultságkezelési környezetbe szervezése megkönnyíthette a behatolók oldalirányú mozgását. Egy ilyen architektúra kényelmes a mindennapi üzemeltetésben, de sikeres betörés esetén kockázattá válhat, lehetővé téve a támadónak további rendszerek elérését.
A MÁK elleni támadás nem egyedi eset, hanem egy szélesebb körű strukturális probléma tünete. Csikvári Tamás a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) helyzetén keresztül mutatott rá a magyar agrárium digitalizációs elmaradására. Az adatok töredéke digitális, a rendszerek közötti összeköttetés hiányos, és a gazdálkodói döntések digitális támogatása nem épült ki. Mindeközben az európai versenytársak már precíziós gazdálkodással, valós idejű adatokkal és mesterséges intelligenciára épülő hozambecslésekkel dolgoznak. Ez a két jelenség – a kritikus állami rendszerek védelmi hiányosságai és a meglévő adatok gazdasági hasznosításának elmaradása – ugyanarra a mélyebb problémára utal.
Egy állam alapvető feladatai közé tartozik saját titkainak védelme, ennek hiányában a digitálisan létező állam gyakorlatilag megszűnik. A Magyar Államkincstár pénzügyi szerepe rendkívül jelentős, mintegy 25 ezer milliárd forintos főkönyvi értéket kezel. Ez a nagyságrendi becslés az OTP és az MBH együttes méretéhez mérhető, így a kincstár informatikai védelmének is a legszigorúbb pénzügyi biztonsági követelményeknek kellene megfelelnie. Nagymajtényi Gábor szerint a digitális szuverenitás nem elzárkózást vagy minden külföldi technológia kizárását jelenti. Sokkal inkább azt, hogy az állam rendelkezik-e saját szakemberekkel, ellenőrizhető infrastruktúrával és működő tartalékmegoldásokkal. Ennek hiányában alapvető feladatait is külső szolgáltatók technológiájától és döntéseitől teszi függővé.
A jelenleg zajló orosz–ukrán háború nemcsak politikai, hanem technológiai szempontból is átalakítja a védelmi ipart. A tervezés és irányítás digitalizálódik, a fegyvernemek autonómmá válnak, és a fegyverrendszerek önállóan keresik a célpontokat. Ukrajna példája azt mutatja, hogy négy év alatt a világ egyik legfejlettebb innovációs és gyártási potenciállal rendelkező országává vált a háború hatására. Képesek 12 hét alatt új, innovatív fegyverrendszereket hadrendbe állítani, melyeket 32–35 éves, gyorsan adaptálódó nők által vezetett privát cégek fejlesztenek. Egy esetleges békeidőszakban Magyarországnak nem csupán a német iparral, hanem ezekkel a rendkívül hatékony és reziliens ukrán képességekkel is versenyeznie kell majd az EU piacain.
A MÁK-incidens kapcsán a hivatalos tájékoztatás hiánya is problémát jelent. Adatvédelmi incidens esetén 72 órán belül bejelentési kötelezettség keletkezhet, ám az ügyben nem történt részletes magyarázat. A digitális állam iránti bizalomhoz a technikai helyreállítás mellett az ellenőrizhető és világos kommunikáció is elengedhetetlen. A kibervédelmi incidensek hazai kezelésében kommunikációs kultúraváltásra van szükség, amely az adófizetők felé is átlátható. Nagymajtényi Gábor a digitális szuverenitást két fogalomra bontja: adatszuverenitásra és folyamatszuverenitásra. Az adatszuverenitás az adatok tárolási helyére, hozzáférésére, másolataira és joghatóságára vonatkozik. A folyamatszuverenitás pedig azt jelenti, hogy az állam képes-e önállóan működtetni, átvenni vagy helyreállítani az adatokat létrehozó és feldolgozó rendszereket. Külföldi felhőszolgáltatások használatakor nem elegendő a titkosítás minősége, fontos a hazai tartalékmegoldás és a saját tudás megléte is.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása