A nemzetközi olajpiac jelentős bizonytalansággal néz szembe, miután Irán bejelentette, hogy az Egyesült Államok által bevezetett szankciókra válaszul leállíthatja teljes olajexportját. Teherán figyelmeztetése szerint egy ilyen lépés esetén egyetlen hordó iráni kőolaj sem hagyná el az országot, miközben Washington a hétfői napon tervezi nyilvánosságra hozni az eddigi legátfogóbb és legkeményebb szankciós csomagját Irán ellen.
Az iráni vezetés hangsúlyozta, hogy amennyiben az Egyesült Államok folytatja a gazdasági nyomásgyakorlást, Irán kénytelen lesz leállítani olajexportját a stratégiai fontosságú Perzsa-öböl térségéből. Ez a bejelentés egybeesik azzal, hogy az amerikai kormányzat hétfőn tervezi közzétenni az Iránnal szemben valaha bevezetett legszigorúbb gazdasági korlátozásokat. Az MTI hírügynökség jelentése szerint Scott Bessent, az Egyesült Államok pénzügyminisztere várhatóan hétfőn részletezi az új szankciós intézkedéseket. Ezek a korlátozások nem csupán Iránra, hanem azokra az országokra és vállalatokra is kiterjednek majd, amelyek továbbra is kereskedelmi kapcsolatokat tartanak fenn Teheránnal, ezzel is fokozva a nemzetközi nyomást.
A Financial Times vasárnapi kiadásában megjelent cikkében Bessent egyenesen „gazdasági D-napként” jellemezte a közelgő eseményeket. Kiemelte, hogy ez a lépés az Egyesült Államok történetének legnagyobb pénzügyi offenzíváját jelenti majd egy ellenféllel szemben, ami a gazdasági nyomásgyakorlás példátlan szintjét vetíti előre. Ezek a szigorú intézkedések összhangban vannak Donald Trump amerikai elnök korábbi kijelentéseivel, aki már korábban is drasztikus gazdasági nyomásgyakorlást helyezett kilátásba Iránnal szemben, jelezve a washingtoni adminisztráció elszántságát.
Mohszen Rezái, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára nyomatékosan kijelentette, hogy amennyiben az Egyesült Államok folytatja a gazdasági háborút Irán ellen, Teherán válaszul megakadályozza, hogy egyetlen csepp iráni olaj is elhagyja a Perzsa-öblöt, különös tekintettel a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoroson keresztül történő szállítást. Rezái továbbá arra is figyelmeztetett, hogy Irán háborús cselekményként fogja értelmezni minden olyan ország vagy entitás részvételét, amely támogatja az amerikai szankciós intézkedéseket, ezzel is jelezve a helyzet súlyosságát és a potenciális eszkaláció veszélyét.
Eközben Maszúd Pezeskiján iráni elnök nyíltan elismerte, hogy az ország súlyos gazdasági kihívásokkal néz szembe, ami tovább bonyolítja a nemzetközi feszültségeket. Az elnök a legfőbb problémák között említette a magas inflációt, valamint a kritikus infrastruktúrák, mint a víz-, áram-, gáz- és üzemanyag-ellátás terén tapasztalható egyensúlyhiányokat. Emellett kiemelte a környezetvédelem és a bankszektor súlyos problémáit is, amelyek mind hozzájárulnak az ország gazdasági instabilitásához. Pezeskiján szerint Irán jelenleg egy komplex nyomásgyakorlás alatt áll, amely egyszerre érinti a háborús, gazdasági és biztonsági szférákat, ami rendkívül nehéz helyzetbe hozza az országot.
Mohamed Bager Ghalibaf, az iráni parlament elnöke is megszólalt az ügyben, figyelmeztetve az amerikai intézkedések lehetséges „bumeráng hatására”, ami azt sugallja, hogy a szankciók hosszú távon negatív következményekkel járhatnak magukra az Egyesült Államokra nézve is. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter ezzel szemben optimistán nyilatkozott, kijelentve, hogy Teherán az elmúlt évek során jelentős tapasztalatot szerzett az amerikai szankciók kijátszásában és megkerülésében, ami bizonyos fokú ellenállóképességet sugall. Mindazonáltal a külügyminiszter is elismerte, hogy a gazdasági helyzet továbbra is súlyos, az infláció és a háborús károk jelentős terhet jelentenek az iráni lakosság és gazdaság számára, fenntartva a bizonytalanságot.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása