Glyn Razzellt 2003-ban ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre az Egyesült Királyságban felesége, Linda Davies meggyilkolásáért, akinek holtteste soha nem került elő. Elvileg már szabadlábra kerülhetett volna, azonban egy speciális jogszabály, az úgynevezett „Helen-törvény” megakadályozza ezt.
Ez a törvény kimondja, hogy a gyilkosok nem szabadulhatnak, ha nem fedik fel áldozatuk holttestének hollétét. A feltételes szabadlábra helyezésről döntő bizottság nemrégiben ennek ellenére is Razzell szabadlábra helyezése mellett döntött, ám ezt a határozatot a londoni felsőbíróság a napokban felülbírálta.
Linda Davies 2002 márciusában tűnt el Swindon városában, miután reggel elvitte gyermekeit az iskolába. Az eltűnését a nagyobbik gyermekei vették észre, akik értesítették a rendőrséget.
A nyomozás során hamarosan Glyn Razzell, Linda válófélben lévő férje került a hatóságok látókörébe, akit később le is tartóztattak. A bíróságon bemutatott bizonyítékok, különösen a Razzell által használt autóban talált vérnyomok alapján, a bíróság megállapította, hogy gyilkosság történt.
Razzellt 2003 novemberében bűnösnek találták, és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, legalább 16 év letöltendő szabadságvesztéssel. Annak ellenére, hogy több mint húsz évet töltött börtönben, a „Helen-törvény” miatt nem bocsátható szabadlábra, amíg nem fedi fel Linda holttestének helyét.
Linda Davies és Glyn Razzell 1984-ben házasodtak össze, és négy gyermekük született. Házasságukat Linda mentális problémái és munkaképtelensége nehezítette, majd 2000-ben Linda elhagyta férjét, és megkezdődött a válóper, valamint a gyermekfelügyeleti vita.
Linda kétszer is bántalmazással vádolta férjét, ám mindkét vádemelésből felmentés lett. Az eltűnése előtt egy héttel Linda befagyasztatta Razzell bankszámláit, mivel a férfit elbocsátották munkahelyéről, és nem fizetett gyermektartást, ami erős indítéknak tűnt a hatóságok számára.
Razzell tagadta, hogy köze lenne Linda eltűnéséhez, és alibiket próbált igazolni, melyek azonban nem voltak meggyőzőek. Az eltűnés napján általa használt autóban azonban Linda DNS-ével egyező vérnyomokat találtak a csomagtartóban, a kalaptartón és az ülések támláján.
A bűnügyi szakértők szerint a foltok elhelyezkedése arra utalt, hogy valaki a lezárt csomagtartóban ülve hagyta őket, és a csomagtartó alját letakarhatták. Bár a rendőrség csak harmadik átkutatásra találta meg a nyomokat, a szakértők cáfolták azt a feltételezést, hogy a vért odaöntötték volna.
Az ügy rávilágít a „Helen-törvény” jelentőségére, amely az Egyesült Királyságban biztosítja, hogy az áldozatok holttestét elrejtő gyilkosok ne részesülhessenek feltételes szabadlábra helyezésben. Ez a jogszabály az áldozatok családjainak nyújt némi vigaszt és igazságot, megakadályozva, hogy a bűnelkövetők eltitkolják a holttestek helyét, és ezzel meghosszabbítva a családok gyászát.
Razzell ügye azonban számos kétséget is felvetett az ítélet után. Egyesek úgy vélték, Linda szándékosan tűnt el, mivel az eltűnése előtt készpénzt vett fel, és egy tanú is látni vélte. Mások Christopher Halliwelli, a swindoni fojtogatós gyilkos áldozataként tekintettek rá, de a rendőrség nem talált kapcsolatot az esetek között.
A BBC egy dokumentumfilmben is foglalkozott Razzell ártatlansága mellett szóló érvekkel. A férfinak felajánlották, hogy hazugságvizsgálatnak vesse alá magát, amit eleinte elfogadott, majd végül visszautasított, mondván, hogy az áltudomány, és aggódott a téves pozitív eredmény miatt.
Glyn Razzell a mai napig ártatlannak vallja magát, és nem volt hajlandó felfedni Linda Davies holttestének hollétét. Ez a tény tartja őt börtönben, annak ellenére, hogy büntetésének minimális részét már letöltötte.
Razzell lánya szerint apja tettei „mai napig ártanak a családunknak”, ami jól mutatja az ügy hosszú távú érzelmi terhét. A férfi egy évtizede jogi csatározásban áll a büntetés-végrehajtással, de a felsőbíróság döntése megerősítette a „Helen-törvény” érvényességét az ő esetében.
Amíg Razzell nem adja meg a választ a holttest hollétére, addig várhatóan nem kerülhet szabadlábra, fenntartva a jogi és erkölcsi dilemmát, ami az áldozatok családjainak megnyugvását illeti.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása