Japán gazdasági helyzetét elemezve sokan elsősorban a jen árfolyamának alakulására koncentrálnak, különösen, ha az USD/JPY keresztárfolyam a 160-as szint fölé emelkedik. Azonban a szakértők szerint a valós probléma gyökere nem a devizapiacon, hanem a japán kötvénypiacon keresendő, amely jelentős átalakuláson megy keresztül. A jen gyengélkedése csupán egy tünete ennek a mélyebb strukturális változásnak.
A japán 10 éves állampapír hozama nemrégiben 2,945 százalékra emelkedett, ami 1996 óta nem látott szintet jelent. Ezzel párhuzamosan a 30 éves hozam is átlépte a 4,1 százalékos küszöböt. Ez a hozamemelkedés egyértelmű jele annak, hogy a kötvénypiacon alapvető változások zajlanak.
A jelenség hátterében több tényező is áll. Egyrészt a japán jegybank (Bank of Japan, BoJ) fokozatosan kivonul a piacról, csökkentve az állampapír-vásárlásait. Másrészt az állampapír-kibocsátás továbbra is magas szinten marad. Ennek következtében mintegy 95 billió jen értékű többlet állampapír áramlik a magánszektorba. Ez a jelentős kínálat szükségszerűen magasabb hozamokat eredményez, mivel a magánbefektetők csak magasabb kompenzáció fejében hajlandóak felvenni ezt a mennyiséget.
A japán döntéshozók rendkívül nehéz helyzetbe kerültek, egyfajta csapdahelyzetbe szorultak. Amennyiben kamatemelést hajtanak végre, az jelentősen megnöveli az állam kamatterheit, ami a már így is magas államadósság mellett súlyos problémát jelenthet. Ha a jegybank visszatérne a nagymértékű kötvényvásárláshoz, az a fiskális dominancia jeleként értelmeződne, ami azt jelentené, hogy a monetáris politika a költségvetési igényeknek van alárendelve. Végül, a fiskális lazítás, azaz a további költségvetési ösztönzők bevezetése tovább emelné a lejárati prémiumot, vagyis a hosszabb lejáratú kötvényekért elvárt többlethozamot.
Japán bruttó államadóssága a GDP 203 százalékát teszi ki, ami a világ egyik legmagasabb aránya. Ebben a helyzetben kulcsfontosságú kérdés, hogy a magánszektor milyen hozamszinten hajlandó önként átvenni a jegybank korábbi szerepét az állampapírok felvásárlásában. Emellett felmerül a kérdés, hogy a japán költségvetés mekkora terhet bír el, ha a piaci hozamok tartósan 3-4 százalék környékén maradnak.
A befektetők évtizedek óta tudják, hogy Japán adóssághelyzete egyszer problémát fog okozni, és úgy tűnik, ez a pillanat most érkezett el. A 10 éves államkötvény hozamának 30 éves csúcsra emelkedése egy ijesztő mementója ennek a helyzetnek. Ebben a kontextusban tévedés lenne kizárólag a jenre fókuszálni, mivel a kötvénypiac az a terület, ahol a döntések születnek, és ahol a gazdasági folyamatok valós iránya eldől.
Ezért fordul elő, hogy egy amerikai intervenció utáni jen erősödést a carry traderek további jen elleni fogadásokra használnak fel. Ők ugyanis felismerik, hogy a jen árfolyamának rövid távú mozgásai mögött mélyebb, a kötvénypiacon zajló folyamatok húzódnak meg, amelyek hosszú távon meghatározóbbak.
A japán gazdaság előtt álló kihívások tehát összetettek, és a kötvénypiaci egyensúly megtalálása létfontosságú az ország pénzügyi stabilitása szempontjából.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása