A kereskedelmi tárgyalások Kanada és az Egyesült Államok között megállapodás nélkül zárultak, ami tovább növeli a feszültséget a két észak-amerikai nemzet között. Mark Carney kanadai miniszterelnök kijelentette, hogy országa „kereskedelmi háborúban áll” az Egyesült Államokkal, miután a péntek éjjeli határidőig nem sikerült megegyezésre jutni. A tárgyalások kudarca után Kanada azonnali megtorló intézkedéseket helyezett kilátásba, hasonló értékű vámok kivetésével válaszolva az amerikai lépésekre.
A tárgyalások péntek éjjel értek véget megállapodás nélkül, miután Washington az utolsó pillanatban új feltételeket támasztott, amelyeket Ottawa elfogadhatatlannak minősített. Mark Carney kanadai miniszterelnök szerint az amerikai fél „túl sokat kért és túl keveset kínált”, amit erőfitogtatásnak nevezett. Kiemelte, hogy Kanada elszántságát és gazdasági áldozatvállalási hajlandóságát Donald Trump amerikai elnök alábecsülte.
Az Egyesült Államok a tárgyalások kudarca után újabb, 20 milliárd dollár értékű vámokat vet ki kanadai exporttermékekre. Ezek az intézkedések kiegészítik a már érvényben lévő, acélt és alumíniumot sújtó 50 százalékos, valamint a járművekre kivetett 25 százalékos vámokat, továbbá a faipart érintő dömpingellenes intézkedéseket. Válaszul Kanada bejelentette, hogy pontosan ugyanekkora értékű vámokkal vág vissza az amerikai termékekre.
Ottawa korábban jelezte, kész enyhíteni saját megtorló intézkedésein, amennyiben Washington érdemben csökkenti a kanadai acélra és alumíniumra kivetett vámokat. Egy esetleges megállapodás esetén a kanadai tartományokat arra ösztönözték volna, hogy engedjék vissza az amerikai alkoholtermékeket a boltok polcaira.
Carney miniszterelnök elmondása szerint a hét során már közeledtek az álláspontok a tárgyalófelek között. Azonban Washington közvetlenül a péntek éjféli határidő előtt új követelésekkel állt elő, amelyek jelentősen megnehezítették a megegyezést. Ezek között szerepelt további engedmények kérése az autóiparban, Kanada mozgásterének korlátozása más országokkal kötendő kereskedelmi megállapodások terén, valamint Québec francia nyelvet védő szabályozásának kifogásolása.
A kanadai miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Ottawa az elmúlt időszakban több kérdésben is engedett az amerikaiaknak. Példaként említette a fentanilkereskedelemmel kapcsolatos kifogásokat és a Trumpot feldühítő vámellenes reklámokat. Azonban a mostani követeléseket már elfogadhatatlannak tartotta, kijelentve, hogy „nem fogadhatjuk el, amit felajánlottak, és nem adjuk meg nekik, amit kértek”.
Doug Ford, Ontario tartomány miniszterelnöke is határozottan reagált a helyzetre. Kijelentette, hogy „Donald Trump minden kanadainak fájdalmat akar okozni”, és ígéretet tett arra, hogy Kanada „ugyanígy fog visszavágni”. Ez a nyilatkozat is aláhúzza a kanadai vezetés egységes és elszánt álláspontját.
Washington másként értékeli a tárgyalások kudarcát. Jamieson Greer amerikai kereskedelmi képviselő szerint Kanada szalasztott el egy lehetőséget, mivel az amerikai ajánlat éppen Kanadának biztosította volna a legkedvezőbb feltételeket a nagy exportőrök közül. Greer egyelőre nem tervez újabb tárgyalásokat, helyette a kanadai megtorló intézkedésekre való válaszadásra készülnek.
Donald Trump amerikai elnök egyelőre nem kommentálta a tárgyalások összeomlását, bár péntek délután még arról beszélt, hogy szerinte meg kellene tudniuk állapodni Kanadával. A tárgyalások zátonyra futása egy olyan időszakban történt, amikor Trumpra jelentős belpolitikai nyomás nehezedik a félidős választások közeledtével.
Ez a nyomás több tényezőből adódik, beleértve a gazdaság helyzetét, az iráni háború költségeit, a rekordmagas államadósságot, az üzemanyagárakat és a magas jelzáloghitel-kamatokat. Ezek a belső politikai kihívások befolyásolhatják az amerikai kormányzat kereskedelmi politikáját és tárgyalási stratégiáját is.
A vámháború már eddig is komoly károkat okozott Kanadában. Az elmúlt másfél évben gyárak zártak be és munkahelyek szűntek meg az országban. Az új vámok várhatóan tovább súlyosbítják a helyzetet, közvetlenül érintve a kanadai kisexportőrök mintegy 40 százalékát.
Dan Kelly, a Kanadai Független Vállalkozások Szövetségének elnöke szerint ezen kisvállalkozások közel egyharmada arra számít, hogy bevételeik legalább a felére esnek vissza. A legsúlyosabb gazdasági következmények Ontarióban és Québecben várhatók, amelyek jelentős ipari és exporttevékenységgel rendelkeznek.
Subrata Bhattacharjee torontói kereskedelmi jogász szerint Ottawa döntésében az is szerepet játszhatott, hogy a kanadai közvélemény jelentős része nem támogatja az Egyesült Államokkal való mindenáron történő megállapodást. Ez a közhangulat megerősítheti a kormányzat pozícióját a keményebb fellépés mellett.
A kialakult helyzet további eszkalációval fenyeget, mivel mindkét fél eltökéltnek tűnik a saját érdekeinek védelmében. A kereskedelmi konfliktus elhúzódása hosszú távon is negatívan befolyásolhatja a két ország gazdasági kapcsolatait és a globális kereskedelmet.
📰 Forrás: 444 — Eredeti cikk elolvasása