A lengyel politikai színtér feszült várakozással tekint a 2027-es parlamenti választások elé, amelyek Jerzy Kwasniewski, az Ordo Iuris konzervatív jogvédő intézet elnöke szerint az alkotmányos rend helyreállításáról szólnak majd. A jelenlegi kormányfő, Donald Tusk népszerűsége az évek során jelentősen csökkent, a lengyelek alig harmada támogatja politikáját, míg több mint fele elégedetlen vele. Eközben a jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) párt már megnevezte miniszterelnök-jelöltjét Przemyslaw Czarnek személyében, aki az ország „felszabadítását” tűzte ki célul a baloldali és Tusk-féle irányítás alól.
A Tusk-kormány 2023. december 19-én parlamenti határozattal vette át az irányítást a közmédia felett, melynek jogalapját az igazságügyi miniszter is elismerte, hogy „keresik”. Hasonló módszerrel, az államfő jogilag megkövetelt beleegyezése nélkül váltották le a főügyészt is. Az intézkedések sorába tartozik, hogy mintegy kétezer-ötszáz bírót „újbírónak” minősítettek, és legitimitásukat megkérdőjelezik, amennyiben a kormány akaratával ellentétes döntést hoznak.
Emellett ellenzéki politikusokat, köztisztviselőket, sőt egy papot is hónapokra előzetes letartóztatásba helyeztek. Az Ordo Iuris Jogállamisági Megfigyelő projektje dokumentálta ezeket a jogsértéseket, melyek Kwasniewski szerint Brüsszel jóváhagyásával történnek. Ezek a lépések súlyos aggodalmakat vetnek fel a jogállamiság lengyelországi helyzetével kapcsolatban, és a konzervatív tábor számára elfogadhatatlanok.
A 2023-as kormányváltás után az Európai Unió 137 milliárd eurót szabadított fel Lengyelország számára, amelyet korábban a PiS-kormánnyal folytatott jogállamisági viták miatt tartott vissza. Ennek ellenére a lengyel gazdaság, még a dübörgő hadiipar ellenére sem mutat egyértelműen pozitív mérleget. A társadalmi hangulatot befolyásolja az is, hogy a lengyelek egy része „kiszeretett” az országban élő legalább kétmillió ukrán menekültből, akiket korábban tárt karokkal fogadtak.
A PiS már a tavasszal kijelölte Przemyslaw Czarneket miniszterelnök-jelöltjének a 2027-es választásokra, ezzel is jelezve, hogy komolyan készül a hatalom visszaszerzésére. A párt célja egyértelműen az, hogy Lengyelországot a jelenlegi baloldali irányítás alól felszabadítsa, és visszaállítsa a korábbi politikai irányvonalat. Ez a jelölés már most megkezdte a kampányidőszakot a jobboldalon.
Karol Nawrocki, a közvetlenül választott elnök, az alkotmány őreként érdemi ellensúlyt képezhet a kormányzati intézkedésekkel szemben, de csak az alkotmányos határokon belül. Elnöksége első évében rekordot döntött vétóival, ezzel is jelezve elkötelezettségét az alkotmányos rend fenntartása iránt. Azonban az elnök csak a törvényellenes jogszabályokat tudja megállítani, egy jogalap hiányában is cselekedni eltökélt kormányt nem tud megfékezni.
A jobboldali tábor jelenleg négy pártból áll, ami felveti a megosztottság kérdését. Jerzy Kwasniewski szerint azonban a pluralizmus inkább szélesítheti a konzervatív tábort, semmint megosztaná. A lengyel választási rendszerben a valódi veszélyt azok a pártlisták jelentik, amelyek nem érik el a parlamenti bejutási küszöböt. A 2027-es választások legfőbb tétje tehát az, hogy a jobboldali pártok képesek lesznek-e egyetérteni az alkotmányos rend helyreállításában, amelyet 2023 decembere óta bontottak le.
A Lengyelországban visszaélésekkel vádolt Zbigniew Ziobro és Marcin Romanowski jobboldali politikusok ügye is rávilágít a jogállamiság helyzetére. Magyarország korábban menedékjogot biztosított számukra, amit az új magyar kormány hivatalba lépése után pár héttel visszavont, anélkül, hogy a tényállásban változás történt volna. Kwasniewski szerint az ellenük indított eljárások a politikai üldöztetés jegyeit viselik magukon.
Romanowskit mentelmi joga ellenére vették őrizetbe, és mindkét politikus esetében olyan ügyész felügyelte a vádat, akit a legfelsőbb bíróság jogellenesen iktatott be. Egy varsói bíróság 2025-ben visszavonta Romanowski elleni európai elfogatóparancsot, megállapítva az ártatlanság vélelmének megsértését. Az igazságügyi miniszter azonban nem ismerte el a bíró illetékességét, és újra kiadták a parancsot. A menedékjog megvonása Kwasniewski szerint azt mutatja, hogy a nemzetközi védelmet politikai „valutaként” is fel lehet használni, miközben a büntetővádak megítélésének helye egy független bíróság lenne, amellyel Lengyelország jelenleg nem rendelkezik.