A Magyar Posta végleges döntést hozott a 2022 novemberében bezárt postahivatalok sorsáról, melynek értelmében számos ingatlan értékesítésre kerül. Ez a lépés véglegesítheti a postai szolgáltatások megszűnését az érintett településeken, annak ellenére, hogy több helyen is felmerült az újranyitás reménye, vagy éppen helyi ellenállás próbálta megakadályozni a bezárást. A döntésről az állami vagyonkezelő honlapján közzétett felhívásból értesülhetett a nyilvánosság, melyet az RTL Híradó is bemutatott.
Összesen tizenhat településen hirdették meg eladásra a korábban bezárt postahivatalok épületeit. Ezek között található Ajka, Balassagyarmat, Békéscsaba, Budapest, Debrecen, Kecskemét, Miskolc, Monor, Nagykanizsa, Orosháza, Pápa, Sárvár, Sopron, Szeged, Szolnok és Veszprém. Fontos megjegyezni, hogy az értékesítésre kínált ingatlanok egy része már korábban is szerepelt a Magyar Posta eladási listáján, ami arra utal, hogy az állami vállalat már hosszabb ideje próbálja racionalizálni ingatlanportfólióját. Az eladásra szánt épületek listája tehát nem teljesen új fejlemény, de a mostani döntés a bezárt hivatalok sorsának végleges rendezését jelenti.
A döntés különösen érzékenyen érinti azokat a közösségeket, ahol a helyi lakosság aktívan próbált fellépni a postai szolgáltatás megőrzéséért. Budapest III. kerületében, Óbudán például aláírásgyűjtés is indult a helyi postahivatal újranyitásáért. Ennek ellenére az ingatlant meghirdették értékesítésre, ami minimálisra csökkenti az újranyitás esélyét ezen a frekventált helyen. Kiss László, Óbuda polgármestere az ügy kapcsán közölte, hogy az önkormányzatot előzetesen egyáltalán nem tájékoztatták a Magyar Posta terveiről. Ez a kommunikációs hiányosság tovább növeli a helyi lakosság elégedetlenségét, hiszen a bezárás miatt kénytelenek távolabbi hivatalokban intézni postai ügyeiket, ami különösen a mozgásukban korlátozott, idős emberek számára jelent komoly nehézséget.
A postai hálózat csökkentése nem új keletű jelenség Magyarországon. A folyamat 2022 novemberében indult meg, amikor a Magyar Posta költségcsökkentésre hivatkozva drasztikus lépésre szánta el magát: 210 településen összesen 366 hivatalt zárt be. Akkoriban az intézkedést átmenetinek ígérték, azonban az érintett posták többsége azóta is zárva maradt, és a mostani döntés értelmében várhatóan véglegesen megszűnik a működésük az eredeti helyszíneken.
A hálózat racionalizálása nemcsak az épületeket, hanem a humánerőforrást is érintette. A bezárások következtében több száz munkatársat irányítottak át más postahivatalokba vagy a vállalat egyéb területeire. Emellett az irodai és irányítási területeken létszámleépítést is végrehajtottak, ami a Magyar Posta működésének átfogó átszervezését jelzi. A Központi Statisztikai Hivatal adatai is alátámasztják a postai hálózat jelentős visszaesését, bár a konkrét számadatok nem kerültek nyilvánosságra a mostani tudósításban, a trend egyértelműen a szolgáltatási pontok számának csökkenését mutatja.
A megszűnő postai egységeket a Magyar Posta és az önkormányzatok igyekeznek pótolni különböző alternatív megoldásokkal. Helyenként önkormányzati vagy vállalkozók által működtetett postai pontokat hoztak létre, amelyek bizonyos alapvető szolgáltatásokat nyújtanak. Emellett mobilpostával is próbálják enyhíteni a szolgáltatáshiányt, különösen a kisebb településeken. Azonban ezek a pótlólagos megoldások sok esetben csak jelképesnek tekinthetők. Példaként említhető Úny, ahol a mobilposta mindössze naponta húsz percig érhető el, vagy Ecseg, ahol bő egy órán keresztül vehetők igénybe a postai szolgáltatások. Ezek az időkorlátok jelentősen megnehezítik a lakosság számára az ügyintézést, és nem nyújtanak teljes értékű alternatívát a korábbi, teljes munkaidőben működő postahivatalokhoz képest.
Az ingatlanok eladása, amennyiben megtörténik, véglegesen ellehetetleníti a postai szolgáltatások újraindítását az eredeti helyszíneken. Ez azt jelenti, hogy az érintett településeken és városrészeken a lakosság hosszú távon is kénytelen lesz alkalmazkodni a megváltozott helyzethez, és távolabbi postahivatalokat felkeresni ügyeik intézéséhez. A döntés tehát nem csupán egy adminisztratív lépés, hanem a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés jelentős átalakulását jelenti számos magyarországi közösség számára.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása