A netball egy különleges sportág, amely a kosárlabda szabályainak félreértelmezéséből született, és mára a női dominancia egyik jelképévé vált. A Nemzetközi Netball-szövetség (WN) történelmi lépéseket tett a sportág fejlődéséért, bejelentve a férfi világbajnokságot és az olimpiai részvételre való törekvést. Ez a dinamikus játék, melyet jelenleg mintegy 120 országban űznek, hamarosan globális ismertségre tehet szert.
A Nemzetközi Netball-szövetség tavaly nyáron jelentős bejelentést tett: 2027-től kétévente rendezik meg a netball-világbajnokságot. Történelmi jelentőségű, hogy a következő években a férfiak számára is megtartják a tornát, ezzel is szélesítve a sportág bázisát. A WN vezetői már az olimpiai részvételt is célul tűzték ki.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1995-ben ismerte el hivatalos sportágként a netballt, és 2021 augusztusában a szövetség elkötelezte magát az Ausztrál Netball-szövetséggel való együttműködés mellett. Céljuk, hogy a sportág bekerüljön a 2032-es brisbane-i olimpia programjába.
A netball gyökerei James Naismith 1891-ben megalkotott kosárlabdájához nyúlnak vissza. A játék népszerűvé válása után hamarosan megjelentek a nők számára átalakított verziók. Senda Berenson amerikai testnevelő tanár 1892-ben teremtette meg a női kosárlabda alapjait módosított szabályokkal.
Az 1890-es években Clara Baer pedagógus is sajátos játékszabályokat dolgozott ki, amelyek azonban egy félreértésen alapultak. Baer tévesen azt a következtetést vonta le Naismith pályarajzából, hogy a játékosok csak meghatározott zónákban mozoghatnak a pályán. Ez a tévedés 1899-ben hivatalosan is a női kosárlabda szabályzatának részévé vált, ami a netball születését eredményezte.
Nagy-Britanniába érkezve a játék tovább módosult: a labdavezetést teljesen megtiltották, és a kosarak helyett palánk nélküli gyűrűk jelentek meg. Martina Bergman Österberg svéd testnevelő 1893-ban mutatta be a "női kosárlabdát" az általa alapított, kizárólag női hallgatókkal rendelkező Physical Training College-ban. Az első hivatalos szabálykönyvet 1901-ben hagyták jóvá, ekkor kapta a sportág a netball nevet.
Österberg, a női politikai egyenjogúságért harcoló szüfrazsettmozgalom tagjaként, kulcsszerepet játszott a sportág korai fejlődésében. Szorgalmazta a kényelmesebb sportruházat, az úgynevezett gymslip bevezetését a fűzők helyett, ami jelentős előrelépést jelentett a női mozgásszabadság terén. A netball virágzott az iskolájában, ahol a hallgatók vezetői, szervezési és pénzügyi készségeket is elsajátítottak, egy olyan korban, amikor a nők szerepe jellemzően az otthonra korlátozódott. Margaret Henley netballkutató szerint a sportág így "a feminizmus és a női előrelépés félreértett melegágya" volt.
A sportág gyorsan elterjedt a brit nemzetközösséghez tartozó országokban, mint például Ausztrália, Kanada, Dél-Afrika és Új-Zéland. Azonban számos variáns jött létre, ezért 1957-ben egyeztetések kezdődtek az egységes szabálykönyv megalkotásáról, amelyet 1960-ban fogadtak el Sri Lankán. Ekkor alapították meg a Nemzetközi Netball-szövetséget (WN) is, és kimondták, hogy 1963-tól kezdve négyévente netball-világbajnokságot rendeznek, kezdetben csak nőknek.
A netball a ritmikus gimnasztika és a szinkronúszás mellett azon kevés sportágak közé tartozik, amelyeket nagymértékben nők dominálnak. A WN elnökei megalapítása óta kivétel nélkül nők voltak, bár a szövetségnek vannak férfi tagjai is. A jelenlegi szabályok szerint hétfős csapatok mérkőznek meg egymással, céljuk, hogy több gólt dobjanak a palánk nélküli, bő 3 méter magasan álló, 380 milliméter széles gyűrűbe. A mérkőzések négy, egyenként 15 perces negyedből állnak.
A játékosok csak meghatározott zónákban mozoghatnak a pályán, ami posztonként eltérő szerepeket eredményez. Ha egy játékos tiltott zónába lép, lest fúj a játékvezető, és az ellenfélhez kerül a labda. A labdavezetés tiltott, a labdát dobásokkal kell továbbítani, melyre a játékosoknak 3 másodpercük van. Bár a nem támasztólábbal körbeforoghatnak labdafogás után, figyelniük kell a lépéshibára. Egy támadás során a labdának mindhárom harmadban hozzá kell érnie legalább egy játékoshoz.
A védekezés során a kontakt csak akkor engedélyezett, ha nem zavarja az ellenfelet, és legalább 0,9 méteres távolságot kell tartani a labdás játékos támasztólábától. A világbajnokság mellett a Nemzetközösségi Játékok, amelynek 1998 óta része a netball, a legfontosabb nemzetközi esemény. Bár jelenleg kevés játékos tud profiként megélni a sportágból, Angliában két évvel ezelőtt célul tűzték ki a professzionális körülmények megteremtését egy tízéves periódus alatt.
A sportág terjedése lassú, Magyarországon például még nem is létezik Netball-szövetség, és a WN-nek is csak 75 tagállama van. Itthon leginkább hálólabdaként emlegetik.
Az olimpiai részvétel, különösen a 2032-es brisbane-i játékokon, felfoghatatlanul nagy lökést adhatna a netball népszerűségének és globális elterjedésének. Ez a lépés nemcsak a sportág ismertségét növelné, hanem lehetőséget teremtene a profi karrierek számára is, vonzva új tehetségeket a világ minden tájáról. Az olimpiai státusz segíthetne a sportág infrastruktúrájának és támogatásának fejlesztésében azokban az országokban is, ahol még kevésbé ismert, mint például Magyarországon.
A netball története, amely egy tévedésből született, és a nők egyenjogúságának közvetett szimbólumává vált, új fejezetet nyithat a nemzetközi sportvilágban.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása