Hallerné Nagy Anikó, a Tisza Párt országgyűlési képviselője közösségi oldalán osztotta meg az elmúlt napok fejleményeit a soproni színház igazgatói pozíciójával kapcsolatban. A képviselő célja az volt, hogy átfogó képet nyújtson a helyzetről, mivel – mint fogalmazott – sokan csak töredékesen értesültek a fejleményekről, és ezért tartotta fontosnak a pontos tájékoztatást. Beszámolója szerint a soproni társulat is csupán a médiából értesült a saját jövőjét érintő döntésekről, ami rávilágít a kommunikáció hiányosságaira az ügyben.
A képviselő felidézte, hogy olyan információk jutottak el hozzá, miszerint a színház új igazgatójának személyéről már a hét elején, hétfőn döntés születhetett volna. Ez a kinevezés közvetlenül a szeptemberi évadindítás előtt történt volna meg, a jelenlegi igazgató közös megegyezéssel záruló szerződése után. Az ilyen gyors és váratlan lépés aggodalmat keltett, különösen a társulat körében, akik a hírek szerint nem voltak bevonva a folyamatba.
Hallerné Nagy Anikó éppen ezen információk hatására kereste fel hétfő reggel a polgármestert, hogy tájékozódjon és mélyebben megértse a kinevezési folyamatot. Képviselőként a választópolgárok érdekeit szem előtt tartva járt el, ahogy fogalmazott: „Országgyűlési képviselőként ilyenkor a választópolgárok szeme és füle vagyok”. A találkozó során azonban a képviselő közlése szerint nem kapott megnyugtató válaszokat a polgármestertől, ami tovább erősítette a helyzet tisztázatlanságát.
Miután a képviselő nyilvánosságra hozta a történteket a közösségi oldalán, és az ügy jelentős sajtóvisszhangot kapott, a helyzet fordulatot vett. Farkas Ciprián polgármester közleményben jelentette be, hogy auditot rendel el az ügyben. Ez a lépés azt jelenti, hogy a megfelelő vezető kiválasztása nem egy elhamarkodott döntés eredménye lesz, hanem lehetőség nyílik arra, hogy a polgárokat, a szakmai képviseletet és magát a színházi társulatot is meghallgassák a kérdésben. Az audit elrendelése és a kinevezés – ahogy a képviselő fogalmazott – „idézőjeles” féléves csúszása így egy alaposabb, átláthatóbb folyamatnak ad teret.
Hallerné Nagy Anikó sikerként könyvelte el az audit elrendelését és a kinevezés elhalasztását. Véleménye szerint ez a csúszás teremti meg azt a lehetőséget, amire alapesetben is szükség lett volna: a tájékozódásra, a párbeszédre, a közös gondolkodásra és az alapos vizsgálódásra. Ezáltal a döntés megalapozottabbá és szélesebb körben elfogadottabbá válhat, figyelembe véve a különböző érdekelt felek álláspontját.
A képviselő kitért arra a felvetésre is, hogy egyáltalán van-e köze az ügyhöz, hiszen a színházigazgatói kinevezés alapvetően önkormányzati kompetencia. Ezt megerősítve írta: „Nem, ez alapvetően önkormányzati kompetencia”. Ugyanakkor saját feladatának azt tartja, hogy felhívja a figyelmet a fontos ügyekre, kérdéseket tegyen fel, és biztosítsa a választók számára, hogy ne csak kulturális, hanem bármely, az életüket érintő kérdésben képviselve legyenek. Ezzel hangsúlyozta, hogy bár a konkrét döntés nem az ő hatásköre, a folyamat felügyelete és a nyilvánosság bevonása igen.
Hallerné Nagy Anikó jelezte, hogy a történet itt még nem ért véget, és arra kérte olvasóit, hogy továbbra is kövessék figyelemmel a fejleményeket. Zárógondolatában kiemelte a közösség szerepét és tulajdonjogát: „A színház a közösségé, a város a közösségé. A miénk”. Ez az üzenet aláhúzza a kulturális intézmények társadalmi jelentőségét és azt, hogy a róluk szóló döntéseknek a közösség érdekeit kell szolgálniuk.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása