Donald Trump amerikai elnök a közelmúltban jelezte, hogy még 2026-ban újra találkozhat Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel. Washington hivatalosan is megerősítette, hogy továbbra is kész előfeltételek nélkül párbeszédet folytatni Phenjannal. Az amerikai külügyminisztérium szerint a két vezető "a megfelelő időpontban" ismét találkozni fog.
Phenjan ugyanakkor világossá tette, hogy az újabb csúcstalálkozóhoz nem elegendő a két vezető közötti "kiváló" személyes kapcsolat. Észak-Korea kemény feltételeket szab, és nem mutat sietséget a tárgyalások felújítására vonatkozóan. Az amerikai–észak-koreai viszonyban új fejezet csak akkor kezdődhet, ha Washington alapvetően változtat politikáján.
Az amerikai elnök közeledését megelőzte egy figyelemre méltó lépés. Trump az Egyesült Államok és Dél-Korea közös hadgyakorlatainak visszafogása mellett érvelt, azokat Észak-Koreával szemben ellenségesnek nevezve. Szöul zárt ajtók mögött nyitottnak mutatkozott erre a kezdeményezésre, bár fenntartásai továbbra is vannak a közös katonai gyakorlatok csökkentésével kapcsolatban.
Phenjan válasza azonban jóval hűvösebb volt, mint amire Washington számíthatott. Kim Jo Dzsong, az észak-koreai vezető befolyásos húga azt üzente, hogy az amerikai–dél-koreai Ulchi Freedom Shield hadgyakorlat visszafogása sem változtat azon, hogy Phenjan Washington politikáját továbbra is ellenségesnek tekinti. Kijelentette, hogy az amerikai fél ne próbálja "jóindulatú gesztusként" feltüntetni intézkedéseit, mert nem fogja megkapni a kívánt választ.
Ezt a figyelmeztetést katonai erődemonstráció is kísérte. A dél-koreai hadsereg közlése szerint Észak-Korea mintegy tíz ballisztikus rakétát indított keleti partvidékéről. Elemzők ezt a lépést az amerikai–dél-koreai hadgyakorlat elleni tiltakozásként értékelték, hangsúlyozva Phenjan elégedetlenségét a regionális katonai jelenléttel szemben.
Trump és Kim korábban három alkalommal találkozott személyesen. Az első történelmi csúcstalálkozóra 2018 júniusában Szingapúrban került sor, majd 2019 februárjában Hanoiban ültek ismét tárgyalóasztalhoz. Ugyanazon év júniusában Trump a két Koreát elválasztó demilitarizált övezetben is találkozott Kimmel, és hivatalban lévő amerikai elnökként elsőként lépett észak-koreai területre.
Ezen találkozók ellenére az áttörés elmaradt. A tárgyalások központi kérdése Észak-Korea nukleáris programja és a nemzetközi szankciók feloldása volt. Washington a nukleáris leszerelést követelte, Phenjan pedig gazdasági engedményeket várt. A 2019-es hanoi csúcstalálkozó megállapodás nélkül ért véget, ami után a magas szintű diplomácia fokozatosan kifulladt.
A helyzet azóta alapvetően megváltozott. Észak-Korea jelentősen továbbfejlesztette nukleáris és rakétaképességeit, miközben sokkal szorosabb kapcsolatot alakított ki Oroszországgal. Phenjan katonákkal, fegyverekkel és rakétákkal is támogatta Moszkvát az ukrajnai háborúban. Kínával is erős gazdasági kapcsolatokat tart fenn, ami új dimenziót ad a regionális geopolitikának.
A Stimson Center szakértője, Jenny Town szerint Kim Dzsong Unnak ma kevesebb oka van arra, hogy mindenáron megállapodást keressen Washingtonnal, mint Trump első elnöki ciklusa idején. Phenjan jelenlegi helyzetében már nem kizárólag az Egyesült Államoktól várhat gazdasági mozgásteret, köszönhetően a megerősödött orosz és kínai kapcsolatoknak.
A legnagyobb akadály továbbra is az atomfegyverek kérdése. Észak-Korea azt szeretné, ha Washington alapvetően változtatna politikáján, és tudomásul venné az ország nukleáris státuszát. Az Egyesült Államok azonban hivatalosan továbbra is Észak-Korea teljes nukleáris leszerelését tekinti céljának, ami alapvető ellentétet jelent a két fél között.
Bár Trump többször nukleáris hatalomként beszélt Észak-Koreáról, ez nem jelentett hivatalos amerikai elismerést. Lim Eul-chul professzor szerint Phenjan üzenete lényegében az, hogy a személyes diplomáciának is vannak határai, ha Észak-Korea stratégiai és katonai érdekeiről van szó. A személyes viszony, bár "kiváló", nem írja felül az államközi érdekeket.
Hong Min, a Koreai Nemzeti Egyesítési Intézet vezető kutatója szerint Kim Jo Dzsong nyilatkozata inkább Washington álláspontjának alakítására tett kísérlet, mint a tárgyalások végleges elutasítása. Észak-Korea láthatóan magasabbra akarja tenni a lécet egy újabb csúcstalálkozó előtt, erősebb alkupozícióból várva az amerikai ajánlatot.
Trumpnak így jóval nehezebb dolga lehet, mint 2018-ban, amikor egy példátlan találkozó önmagában diplomáciai szenzációnak számított. Most Phenjan nem elégszik meg a puszta találkozással, hanem konkrét engedményeket vár, különösen a nukleáris státusz elismerése terén. Washington azonban továbbra sem hajlandó lemondani a nukleáris leszerelés céljáról.
Az ajtó tehát nincs bezárva, de egy újabb Trump–Kim csúcstalálkozóhoz ezúttal alighanem jóval több kell a két vezető személyes kapcsolatánál. A következő hónapokban derülhet ki, hogy a kölcsönös üzengetésből ismét tárgyalás lesz-e, vagy Washington és Phenjan újra elbeszél egymás mellett, elmélyítve a patthelyzetet a Koreai-félszigeten.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása