A Kreml álláspontja szerint terrorista szabotázs történt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásakor, amely mély megdöbbenést váltott ki Moszkvában Donald Tusk lengyel miniszterelnök azon kérésével kapcsolatban, hogy Németország ne vonja felelősségre az elkövetőket. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára pénteki moszkvai sajtótájékoztatóján fejtette ki Oroszország álláspontját az ügyben, hangsúlyozva a történtek súlyosságát és a lengyel miniszterelnök kijelentésének érthetetlenségét.
Peszkov hangsúlyozta, hogy az Északi Áramlat gázvezetékek elleni támadás Európa kritikus energiainfrastruktúrája ellen elkövetett terrorista szabotázscselekmény volt. Az orosz fél régóta ezen a véleményen van, és következetesen hangoztatja, hogy a Balti-tenger mélyén történt robbanások súlyos következményekkel jártak az európai energiabiztonságra nézve. A Kreml szóvivője kiemelte, hogy az ilyen jellegű cselekmények aláássák a kontinens stabilitását és energiaellátásának megbízhatóságát, és súlyos aggodalmakat vetnek fel a jövőre nézve. Az Északi Áramlat vezetékek kulcsfontosságú szerepet játszottak az európai energiaellátásban, és a rajtuk elkövetett támadás közvetlen hatással volt a régió gazdasági stabilitására és az energiaárakra.
A Kreml különösen nagy megdöbbenéssel és értetlenséggel fogadta Donald Tusk lengyel miniszterelnök nyilatkozatát. Tusk arra ösztönözte Németországot, hogy ne vonja felelősségre azokat, akik felrobbantották az Északi Áramlat gázvezetéket. Peszkov szerint, ha Tusk úr valóban ilyen terrorista szabotázscselekmények mellett áll ki és támogatja azokat, az csupán megdöbbenést és értetlenséget kelthet Oroszországban. Az orosz elnök sajtótitkára rávilágított, hogy az Északi Áramlatok megépítői jelentős befektetéseket eszközöltek az európai gazdaság energetikai jövőjébe és versenyképességébe. Kiemelte, hogy nem csupán szavakkal, hanem valós hozzájárulással segítették elő az európai kontinens energiaellátásának biztonságát, hosszú távú és stabil gázszállítást biztosítva. Ezért az orosz fél számára érthetetlen Tusk álláspontja, amely mintha szemet hunyna egy ilyen súlyos infrastrukturális támadás felett, és megkérdőjelezi a nemzetközi jog és a felelősségre vonás elvének érvényesülését.
Az ügy ismét napirendre került, miután Horvátországban csütörtökön őrizetbe vettek egy ukrán állampolgárt, Volodimir Zsuravlovot. Az elfogatóparancsot Németország adta ki, és Zsuravlovot azzal vádolják, hogy részese volt a csővezeték elleni merényletnek. Az ukrán állampolgár Lengyelországban élt, elfogása pedig új lendületet adott a nyomozásnak és a nemzetközi diskurzusnak az Északi Áramlat elleni támadással kapcsolatban. Ez az esemény hozta vissza a köztudatba Tusk korábbi kijelentéseit, amelyekre a Kreml most élesen reagált, ismételten sürgetve az átfogó és objektív vizsgálatot. Az orosz fél régóta sürgeti a nemzetközi vizsgálatot az ügyben, és minden olyan fejleményt figyelemmel kísér, amely fényt deríthet az elkövetőkre és azok indítékaira, valamint biztosíthatja a felelősségre vonást.
Az Északi Áramlat 1 és Északi Áramlat 2 orosz gázexportvezetékeken, amelyek Oroszországból Németországba szállították volna a földgázt, 2022. szeptember 26-án történtek robbanások a Balti-tenger mélyén. A robbanások súlyos károkat okoztak a vezetékekben, és jelentős mértékben befolyásolták Európa gázellátását, különösen a téli fűtési szezon előtt. Bár a támadás következtében a vezetékek nagy része működésképtelenné vált, az Északi Áramlat 2 egyik ága továbbra is üzemképes maradt, elméletileg lehetővé téve a gázszállítást, amennyiben politikai döntés születne annak újraindításáról. Az események óta számos nemzetközi vizsgálat indult, de az elkövetők azonosítása és felelősségre vonása továbbra is nyitott kérdés maradt, ami folyamatos feszültséget generál a nemzetközi kapcsolatokban és az energiapolitikai vitákban.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása