A közel-keleti konfliktus immár közel fél éve tart, és a feszültség továbbra is tapintható a régióban. Irán, amely úgy tűnik, előnyös helyzetben érzi magát, újabb, szigorúbb feltételeket fogalmazott meg a stratégiai fontosságú Hormuzi-szoros újranyitásával kapcsolatban.
Ezek a követelések túlmutatnak a júniusban megkötött, de eltérően értelmezett megállapodáson, és tovább bonyolítják a helyzetet Washington és Teherán között.
Mohammad Bagher Zolghadr, az Iráni Iszlám Forradalmi Gárda tisztségviselője nemrégiben újabb feltételeket sorolt fel a Hormuzi-szoros ügyében. Teherán álláspontja szerint az Egyesült Államoknak meg kell változtatnia magatartását, és a szoros megnyitásáról szóló engedmények előtt vagy azokkal párhuzamosan kell teljesítenie Irán követeléseit. Ez ellentmond a korábbi elképzelésnek, miszerint a szankciók feloldása az iráni atomprogramról szóló végleges megállapodás függvénye lenne.
Hosszein Mohebbi, a Forradalmi Gárda szóvivője szerint a szoros újranyitása nem az iráni-ománi tárgyalásoktól, hanem Washington hozzáállásától függ. Az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztériuma jelentette, hogy egy iráni támadás érte az Abu Dhabi National Oil Company egyik tartályhajóját a Hormuzi-szoroson való áthaladás közben. A konfliktus kezdete óta legalább tizenöt hajót ért támadás, ami egy halálos áldozatot és húsz sebesültet követelt.
Omán elítélte a hajók elleni ismétlődő támadásokat, hangsúlyozva, hogy azok sértik a nemzetközi jogot és a területi szuverenitást. A közlemény szerint az Iránnal folytatott tárgyalások „pozitív és konstruktív légkörben zajlanak”, és arra szólított fel, hogy „kerüljenek minden olyan lépést, amely befolyásolhatja a tárgyalásokat és az eddig elért eredményeket, amelyek minden fél számára előnyösek”.
A Hormuzi-szoros lezárására február utolsó napján került sor, miután az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránt. A szoros, amely kulcsfontosságú a kőolaj- és földgáz-kereskedelemben, azóta sem nyílt meg teljesen. Júniusban született egy megállapodás a vízi útvonal újbóli megnyitásáról és az olajszankciók ideiglenes feloldásáról, azonban ez a dokumentum konkrétumokat nem tartalmazott, így a felek eltérően értelmezték a benne foglaltakat.
Washington egy Omán partvidékét követő útvonalat támogatott, elkerülve az iráni felségvizeket, mire Teherán figyelmeztette, majd megtámadta az ezen az útvonalon közlekedő hajókat.
Ez a lépés a tűzszünet összeomlásához vezetett, és az Egyesült Államok visszaállította az iráni kikötők tengeri blokádját. Irán elfogadhatatlannak tartja a júniusi megállapodás megsértését és a szoros feletti ellenőrzésének aláásását. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter szerint Irán és Omán közel áll a megállapodáshoz, de a szoros újranyitásához az Egyesült Államoknak kompenzálnia kell az iszlámábádi egyezség megsértését.
Eszmáil Bagai iráni külügyi szóvivő is megerősítette, hogy az Ománnal folytatott tárgyalások egy biztonságos hajózási útvonalról szólnak, de a Hormuzi-szoros újranyitása az Egyesült Államok feltételeinek megszüntetésétől függ.
Irán úgy véli, előnyös pozícióban van, mivel az Egyesült Államok készletei csökkenőben vannak, és az amerikai vezérkar a konfliktusból való kiszállási lehetőséget keresi. Emellett Teherán felfigyelt arra, hogy Donald Trump elnök többször is kilátásba helyezett légicsapásokat anélkül, hogy végrehajtotta volna azokat. Az iráni nyilatkozatok a belpolitikai aggodalmak kezelését is célozzák, mivel a külügyminisztert és Maszúd Peszeskján iráni elnököt is bírálatok érik a keményvonalasok részéről, akik ellenzik az Egyesült Államokkal való megállapodást.
James Stavridis, a NATO korábbi főparancsnoka szerint Irán túlfeszíti a húrt, és a keményvonalasok vezető pozícióba kerülése csökkenti a megállapodás esélyét, szűkítve a Trump-adminisztráció mozgásterét. Raz Zimmt, izraeli Irán-szakértő úgy véli, még ha Irán és Omán meg is egyezik, Teherán nem fogja végrehajtani a megállapodást anélkül, hogy az Egyesült Államok visszatérne a korábbi kötelezettségeihez, beleértve a tengeri blokád feloldását és a szankciók enyhítésének újraindítását.
A Hormuzi-szoros lezárásának súlyos gazdasági következményei vannak, különösen az Egyesült Államokban, ahol az energiaárak emelkedése miatt a háború népszerűtlen a lakosság körében. Ez a helyzet reményt ad az iráni keményvonalasoknak, hogy olyan alkupozícióba kerülhetnek Washingtonnal szemben, amellyel érvényesíteni tudják követeléseiket. Donald Trump elnök fenyegetése, miszerint bombázni fogja Ománt, ha az egyezségre jut Iránnal, tovább élezi a helyzetet.
Az Egyesült Államok és Irán között nincs közvetlen tárgyalás, bár Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint az Irán és Omán közötti egyeztetések amerikai közreműködéssel zajlanak. A Hormuzi-szoros zárva marad, amíg az Egyesült Államok nem fogadja el Irán követeléseit, legfőképpen a tengeri blokád feloldását. A konfliktus megoldása továbbra is bizonytalan, és a felek közötti csend június óta nem hozott áttörést, mivel az akkori megállapodást egyik fél sem tartotta be.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása