Az utóbbi években egyre népszerűbbé vált a hangyatartás Európában, különösen a fiatalok körében. Ez a korábban niche-hobbi mára valóságos hóborttá nőtte ki magát, amely mögött gátlástalan bűnözői hálózatok, jogi kiskapuk és súlyos ökológiai kockázatok húzódnak meg.
A hangyák otthoni gondozása viszonylag egyszerű: a rovarokat üvegterráriumokban, úgynevezett formikáriumokban helyezik el. Itt a tulajdonosok figyelemmel kísérhetik a kolónia fejlődését, a királynő petézését és egy komplex társadalom felépülését.
A hobbisták számára a hangya ideális háziállatnak számít, mivel minimális odafigyelést igényel, nem kell sétáltatni, és táplálásuk sem bonyolult. Egy egyetemi évei alatt hangyatartóvá vált hobbista, Michael Meier elmondása szerint a hangyák etetése nem igényel napi rendszerességet.
A piac prémium szegmensét az afrikai és más trópusi egzotikus fajok képviselik, mivel ezeknek nincs szükségük téli álomra, így egész évben aktív kolóniát biztosítanak. Az európai online webáruházakban könnyedén, postai úton rendelhetők meg ezek a rovarok.
Az afrikai óriás-aratóhangya (Messor cephalotes) különösen keresett, egyetlen szárnyas királynő ára a feketepiacon és a szürkezónás webshopokban meghaladhatja a 200 eurót. A kenyai hatóságok és vadőrök egyre gyakrabban fülelnek le csempészeket a repülőtereken, akiknek hátizsákjaiból fiatal királynők ezrei kerülnek elő.
Dino Martins, Afrika egyik vezető rovarkutatója sokkolónak nevezte a lefoglalások mértékét. A csempészek ugyanis a földből frissen kiásott, szárnyas, fiatal királynőket gyűjtik be, még mielőtt azok kirepülnének, hogy új kolóniákat alapítsanak. Ez a kritikus időpontban történő befogás megszakítja az új kolóniák létrejöttének kulcsfontosságú folyamatát.
A hangyák nem csupán apró rovarok, hanem létfontosságú részei a kenyai szavannák ökoszisztémájának. Az aratóhangyák például fűmagvakat szállítanak és raktároznak a föld alatt, ezzel döntő szerepet játszva a növényzet megújulásában és a szavanna növényvilágának egyensúlyában. Tömeges befogásuk közvetlenül veszélyezteti a helyi biológiai sokféleséget.
Kenya szigorúan tiltja minden vadon élő állat kivitelét, és drákói törvényeket fogadott el a vadorzók ellen. Ennek ellenére a hangyacsempészet ellen egyelőre nehezen tud védekezni. A bíróságok azonban igyekeznek elrettentő büntetéseket kiszabni.
Példaként említhető a „Hangyagazda-banda” négy tagjának lebukása, ahol két 19 éves belga fiatalt tartóztattak le 5500 királynő csempészésének kísérlete miatt, fejenként mintegy 5000 eurós bírsággal sújtva őket. Egy kínai állampolgár egy év börtönbüntetést kapott Nairobiban biokalózkodásért, miután egzotikus hangyák illegális kivitelével próbálkozott.
A vadvilág online kereskedelmét vizsgáló nemzetközi kutatócsoportok figyelmeztetnek, hogy az egzotikus állatok illegális piaca már régóta nem a dark weben zajlik. Russell Gray, az ENSZ Szervezett Bűnözés Elleni Globális Kezdeményezésének munkatársa szerint a kereskedelem ma már a legnépszerűbb közösségi platformokon, például a Facebookon is zajlik.
Egy átfogó vizsgálat során 60 online platformon több mint 266 ezer illegális vadvilágra vonatkozó hirdetést azonosítottak. A teljes piac értéke szakértők szerint több milliárd dollárt is elérheti.
Chris Shepherd, a Center for Biological Diversity biológusa kiemelte, hogy a hangyacsempészet profitszintje kimagasló a kábítószer-kereskedelemhez képest, miközben a lebukási és büntetési kockázat elhanyagolható. Amint egy ritka faj ára emelkedik, a szervezett bűnözői hálózatok azonnal ráugranak a csempészetére.
A globális hangyakereskedelem virágzásának egyik fő oka a nemzetközi joghiány. A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) nem terjed ki a hangyákra, mivel nem tekintik őket globálisan veszélyeztetettnek. Így nemzetközi kereskedelmük sem tiltva, sem szabályozva nincs.
A hangyakolóniák, melyek értéke elérheti a több ezer dollárt, méretüknél fogva könnyen elférnek kézipoggyászban vagy postai borítékban, ellentétben például az elefántcsonttal vagy a tigrisbőrrel, ami megkönnyíti a csempészetüket.
A veszélyek nem állnak meg Afrika határainál, hiszen az Európába érkező invazív fajok már most is milliós nagyságrendű gazdasági és infrastrukturális károkat okoznak. Dél-Németországban és Ausztriában az észak-afrikai nagy mirigyeshangya (Crematogaster) elszaporodott kolóniái rendszeresen okoznak áramkimaradásokat és internetleállásokat.
Ezek a rovarok előszeretettel fészkelnek be az utcai áramelosztó-szekrényekbe és transzformátorokba, ahol jelenlétükkel és a felgyülemlő nedvességgel zárlatot okoznak. A helyzet 2025 nyarára annyira súlyossá vált, hogy Németország, Ausztria és Svájc regionális képviselői és szakértői külön „hangyakonferenciát” tartottak a válság kezelése érdekében.
A klímaváltozás miatti enyhe telek és a magasabb átlaghőmérséklet ráadásul ideális feltételeket teremtenek a trópusi és afrikai hangyafajok közép-európai megtelepedéséhez és elszaporodásához, tovább súlyosbítva a problémát.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása