Dél-Korea védelmi minisztere, Ahn Gyu-back parlamenti meghallgatásán beszélt Észak-Korea nukleáris arzenáljának becsült méretéről. Kijelentése szerint Phenjan akár 80-120 nukleáris robbanófejjel is rendelkezhet, ami jelentősen meghaladja Donald Trump amerikai elnök korábbi, 57 robbanófejre vonatkozó becslését. A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a pontos szám megállapítása rendkívül nehéz feladat, és a dél-koreai haderő nem tudja hivatalosan igazolni ezeket a számokat.
Ahn Gyu-back csütörtökön, képviselők előtt ismertette a dél-koreai becsléseket, melyek szerint Észak-Korea nukleáris robbanófejeinek száma 80 és 120 között mozoghat. A miniszter pontosította, hogy ez az adat magán kutatószervezetek számításain alapul, és nem a dél-koreai hadsereg hivatalosan megerősített információja. A kérdés különösen előtérbe került, mivel Donald Trump amerikai elnök egy nappal korábban a Fehér Házban arról beszélt, hogy Kim Dzsongun észak-koreai vezetőnek 57 „nagyon erős nukleáris fegyvere” van. Amikor Trump kijelentéséről kérdezték, Ahn Gyu-back elismerte, hogy a két szám között „láthatóan van némi eltérés”. Trump emellett azt is jelezte, hogy várakozásai szerint még 2026-ban találkozhat Kim Dzsongunnal, remélve a diplomáciai folyamatok újraindítását.
Dél-Korea hagyományosan óvatosan kezeli az észak-koreai nukleáris képességekre vonatkozó becsléseket, és Szöul hivatalosan továbbra sem ismeri el Észak-Koreát nukleáris fegyverrel rendelkező államként. Ez az álláspont a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésére irányuló hosszú távú elkötelezettségükből fakad. Ahn miniszter ismételten megerősítette ezt az álláspontot, kijelentve, hogy Dél-Korea hivatalosan nem ismerheti el Phenjant nukleáris hatalomként. A miniszter nem kívánt válaszolni arra a kérdésre, hogy Trump 57 nukleáris fegyverre vonatkozó kijelentése az Egyesült Államok részéről Észak-Korea nukleáris státuszának elismerését jelenti-e. Szöul továbbra is az Egyesült Államok által biztosított nukleáris védőernyőre támaszkodik, és Ahn szerint Dél-Korea nem fejleszthet saját atomfegyvert, sem pedig nem kellene elfogadnia az amerikai taktikai nukleáris fegyverek dél-koreai telepítését.
Az észak-koreai nukleáris arzenál méretével kapcsolatos eltérő becslések rávilágítanak a régióban fennálló feszültségekre és az információgyűjtés nehézségeire, valamint a nemzetközi közösség aggodalmaira. A dél-koreai álláspont, mely szerint nem ismerik el Észak-Koreát nukleáris hatalomként, kulcsfontosságú a Koreai-félsziget denuklearizációjára irányuló hosszú távú céljaik szempontjából, és hangsúlyozza a békés megoldások iránti elkötelezettségüket. Az Egyesült Államok és Dél-Korea közötti védelmi szövetség, különösen az amerikai nukleáris védőernyő, alapvető fontosságú Szöul biztonsága szempontjából, és biztosítja a regionális stabilitást. A diplomáciai erőfeszítések, mint amilyeneket Trump is próbál újraindítani, létfontosságúak a feszültségek csökkentésében és a párbeszéd fenntartásában, még akkor is, ha azok korábban megrekedtek. A Kim Dzsongunnal való találkozók lehetősége, bár bizonytalan kimenetelű, reményt adhat a diplomáciai áttörésre és a félsziget jövőjének alakítására.
Donald Trump ismételten megpróbálja feléleszteni a diplomáciai kapcsolatokat Kim Dzsongunnal, ami potenciálisan újraindíthatja a korábbi, 2018-ban és 2019-ben lezajlott példátlan csúcstalálkozók folyamatát. Ezek a találkozók azonban végül megrekedtek a szankciók enyhítéséről és Észak-Korea nukleáris programjáról szóló nézeteltérések miatt, ami rávilágít a tárgyalások összetettségére. Az amerikai elnök korábban elrendelte az Egyesült Államok és Dél-Korea közös hadgyakorlatainak csökkentését, amelyeket Észak-Koreával szemben ellenségesnek minősített, ezzel is gesztust téve Phenjannak. Phenjan azonban hűvösen reagált erre a lépésre. Kim Jo Dzsong, Kim Dzsongun befolyásos húga szerint a rövidebb hadgyakorlatok továbbra is provokatívak és agresszívek, ezért Észak-Korea nem tekinti az intézkedést jelentős jóindulatú gesztusnak. Kim Jo Dzsong azt is közölte, hogy nincs tudomása Trump és Kim Dzsongun közötti közelmúltbeli kapcsolatfelvételről, ugyanakkor a két vezető személyes kapcsolatát továbbra is „kiválónak” nevezte. Trump 2026-ra várja a következő találkozót, ami egy újabb kísérlet lehetne a diplomáciai holtpont feloldására és a regionális biztonság megerősítésére.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása