Donald Trump amerikai elnök a napokban meglepő bejelentéssel élt, miszerint jelentősen csökkenti az Egyesült Államok részvételét a Dél-Koreában évente megrendezett közös hadgyakorlaton. A hétfőn megkezdődött gyakorlatot végül a felére rövidítették, az eredetileg augusztus 27-ig tartó esemény pénteken befejeződik. A váratlan lépés okai azóta is foglalkoztatják az elemzőket és a politikai megfigyelőket.
Trump elnök vasárnap, egy nappal a hadgyakorlat kezdete előtt közösségi oldalán jelentette be a döntést. Az amerikai részvétel csökkentésére utasította a védelmi minisztert, Pete Hegseth-et, mivel a teljes visszavonásra már nem volt idő. A Pentagon kezdetben nem kommentálta a helyzetet, majd egy rövid közleményben jelezte, hogy dolgoznak a parancs végrehajtásán.
A dél-koreai hadsereg megerősítette, hogy a hadgyakorlat a tervek szerint hétfőn elkezdődött. Később, szerdán jelentették be, hogy az Ulchi Freedom Shield nevű gyakorlat második fele elmarad. Az eseményen mintegy 18 ezer dél-koreai katona, valamint az országban állomásozó 28 500 amerikai katona egy része vett részt.
A gyakorlat célja a drónok elleni védekezés, a GPS-jelzavarások és a kibertámadások elleni felkészülés volt. Ezek a taktikák az orosz–ukrán háborúban szerzett tapasztalatokon alapulnak, ahol észak-koreai katonák is harcoltak.
Csoma Mózes Korea-kutató szerint Trump döntését több tényező is befolyásolhatta. Egyrészt anyagi okok állhatnak a háttérben, mivel a Trump-kormányzat nem kíván pénzt költeni a hadgyakorlatra. Másrészt felmerült, hogy Dél-Korea nem segített be az iráni konfliktusban, és az Egyesült Államokban várt koreai befektetések is késlekednek.
Trump a bejelentésben elsősorban Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel fenntartott "nagyon jó kapcsolatára" hivatkozott. Kifejtette, hogy a hadgyakorlat túl drága, és "teljesen helytelen és ellenséges jelzést küld" egy olyan országnak, amely elnöksége alatt "ártalmatlan és tisztelettudó magatartást tanúsított". Ugyanakkor megjegyezte, hogy Dél-Korea elnöke elutasította az iráni háborúban való részvételre vonatkozó kérését.
A Fehér Házban tett nyilatkozatában Trump hosszasan panaszkodott a dél-koreai segítségnyújtás elmaradásáról Irán ügyében. Kiemelte, hogy 39 ezer amerikai katona állomásozik Dél-Koreában, és furcsának találja, hogy cserébe nem kapnak segítséget egy "nagyon egyszerű iráni katonai műveletben". Az elnök hangsúlyozta az amerikai jelenlét több milliárd dolláros költségét.
Észak-Korea rendszeresen tiltakozik a közös hadgyakorlatok ellen, "agresszív háború főpróbájaként" és "halálos fenyegetésként" értékelve azokat. Csoma Mózes szerint ezek a gyakorlatok növelik a feszültséget, mivel Phenjan kénytelen átcsoportosítani haderejét, ami jelentős logisztikai és gazdasági terhet ró rájuk.
Trump döntése többféleképpen értelmezhető. Egyesek szerint a lépés egy újabb csúcstalálkozót készíthet elő Kim Dzsongunnal, ami a jelenlegi balközép dél-koreai kormány békülékenyebb Észak-Korea-politikájával is egybevág. I Dzsemjong dél-koreai elnök maga is béketárgyalásokat sürgetett a koreai háború végleges lezárására.
Más vélemények szerint azonban a hadgyakorlat visszavágása inkább büntetés Dél-Koreának. A Politicónak nyilatkozó forrás szerint Trump elégedetlen volt Szöul visszafogott reakciójával a Hormuzi-szorosban kért támogatásra. Ez a frusztráció, valamint a lassú dél-koreai befektetések az Egyesült Államokban, valójában a döntés fő mozgatórugói lehetnek, az észak-koreai hivatkozások pedig csupán elterelő manőverek.
Trump már első elnöksége idején, 2018-ban is leállította a közös hadgyakorlatokat, szintén a költségekre és Észak-Korea feldühítésére hivatkozva. Akkor tárgyalásokat folytatott Kimmel az atomprogramról, bár ezek nem vezettek áttöréshez. A mostani bejelentés ismét felveti a tárgyalások lehetőségét, amit Trump egy közösségi médiás fotóval és nyilatkozattal is megerősített.
Kim Dzsongun helyzete 2018 óta jelentősen megerősödött, országa atomhatalommá vált, és szoros kapcsolatot épített ki Oroszországgal az orosz–ukrán háborúban nyújtott segítségért cserébe. Csoma Mózes szerint Kimnek mindig érdekében áll a tárgyalás, még ha az eredménytelen is, mert belföldi propagandára használhatja fel, jelezve népe felé, hogy világpolitikai tényező.
A döntés tehát komplex diplomáciai üzenetet hordozhat. Lehet egy gesztus Phenjan felé, ami Washington nem konfliktusra való törekvését jelzi. Ugyanakkor egyértelműen nyomást gyakorol Dél-Koreára is, rávilágítva az amerikai elvárásokra a szövetségesi hozzájárulások és befektetések terén. A következő időszakban derül ki, hogy a döntés melyik irányba tereli a Koreai-félsziget és az amerikai külpolitika eseményeit.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása