A klímaváltozás hatására az elmúlt években megfigyelhető, hogy a költöző madarak vonulásának időzítése jelentősen megváltozott. Ez a jelenség komoly alkalmazkodási nehézségeket okoz a madárvilág számára, ahogy azt Lovászi Péter, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) monitoring és kutatási osztályának vezetője is kiemelte. A hosszú távra vonuló fajok állománya csökkenő tendenciát mutat, részben a pihenő- és táplálkozóhelyek hiánya miatt.
A vonulás időzítésére leginkább a táplálékforrások mennyiségének és elérhetőségének változása van közvetlen hatással. A sekély tavak kiszáradása például befolyásolja a partimadarak költözését, míg a bogyós termések, mint a bodza, korábbi érése előrébb hozza számos kistestű énekesmadár elvonulását. A tavasszal korábban megjelenő rovarok miatt a genetikailag rögzített időpontban érkező rovarevő madarak lemaradhatnak a táplálékbőség időszakáról, ami kevesebb élelmet jelent a fiókáknak.
A gólyák esetében a gyepek kiszáradása, valamint a korábbi kaszálás és aratás negatívan befolyásolja táplálékbázisukat. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint Magyarországon a legnagyobb gólyacsapatok már augusztus 6-10. körül megfigyelhetők, augusztus 20-ra pedig alig marad gólya az országban. Ez jelentős eltolódást mutat a korábbi évekhez képest, amikor a madarak fokozatosabban, kisebb csoportokban gyülekeztek.
Az elmúlt öt-hat évben a kelet-európai gólyák egy része a hulladéklerakókat is felkeresi, ahol a megmaradt vizes élőhelyekhez hasonlóan nagyobb csapatokba tömörülnek. Ez a viselkedésváltozás a falvakból való hirtelen és feltűnő eltűnésükhöz vezet, ami megnehezíti a vonulás pontos kezdetének meghatározását. A jelenség rávilágít a táplálékkeresési stratégiák alkalmazkodására a megváltozott környezeti feltételekhez.
A gólyák vonulásának időzítését több tényező együttesen befolyásolja, mint például a rendelkezésre álló táplálék mennyisége és minősége. Fontos szerepet játszanak a vonulást segítő szelek, a fiatal madarak megerősödéséhez szükséges idő, valamint a felnőtt példányok költés utáni regenerálódása és vedlésük befejezése. Ezek a komplex tényezők finomhangolják az elindulás idejét.
Idén április elején a kedvezőtlen időjárás miatt kevesebb afrikai vonuló madár érkezett Európába, ami a fehér gólyák egy részénél későbbi költéskezdést eredményezett. Ennek következtében ezen párok fiókái csak nemrég repülhettek ki, ami valamelyest elnyújtja az elvonulás időszakát. Ez az esemény is jól mutatja az időjárás közvetlen hatását a vonulási ciklusra.
Bár a korábbi költözés számos madárfajnál megfigyelhető, nehéz pontos képet alkotni arról, mely fajoknál a legjelentősebb az eltolódás. A hazai madarak elvonulása időben egybeeshet az északabbról érkező állományok mozgásával, ami bonyolítja a helyzetet. A gyűrűzés és a jeladós követés csak korlátozott számú egyed útjának nyomon követésére ad lehetőséget.
Az MME friss posztja szerint augusztusban nem csupán a fehér gólyák, hanem a szalakóták, a gyurgyalagok és a sarlós fecskék is útra kelnek. Ezek a madarak Afrikába vonulnak telelni, és a Földközi-tengert a legkeskenyebb pontjainál szelik át. A vonulás során a Gibraltárnál, vagy Olaszországnál és Görögországnál haladnak át.
A klímaváltozás okozta vonulási időzítési zavarok tartós kihívást jelentenek a madárvilág számára, melyek hosszú távon befolyásolhatják az állományok fennmaradását. A megfelelő pihenő- és táplálkozóhelyek biztosítása kulcsfontosságú a vonuló madarak túléléséhez, mind a költőterületeken, mind az útvonalakon. Az emberi tevékenység és a környezeti változások közötti összefüggések megértése elengedhetetlen a jövőbeni természetvédelmi stratégiák kidolgozásához.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása