A GKI Gazdaságkutató Zrt. által végzett felmérés rávilágított a 2026-os Sziget Fesztivál gazdasági jelentőségére és a látogatók költési szokásaira. A kutatás során 529 fesztiválozó válaszolt a kérdésekre, akik a rendezvény ideje alatt töltötték idejüket a Szigeten. Bár a felmérés nem reprezentatív, a több mint 500 fős minta alkalmas arra, hogy általános képet adjon a fesztiválozók pénzügyi magatartásáról és a fesztivál gazdasági hatásairól.
A válaszadók átlagosan 3,2 napot töltöttek a Sziget Fesztiválon, míg a külföldi látogatók esetében ez az átlag 3,5 nap volt. A fesztiválozók 44 százaléka öt napot, míg 31 százalékuk mindössze egy napot látogatott el a rendezvényre. A Sziget Fesztivál saját adatai szerint idén mintegy 357 ezer kumulált napi belépést regisztráltak, és a látogatók 47 százaléka külföldről érkezett. Érdekesség, hogy a válaszadók közel fele első alkalommal járt a Szigeten.
Külföldi látogatók költései és gazdasági hozzájárulásuk
A külföldi fesztiválozók jelentős összegeket hagytak Magyarországon. A GKI felmérése szerint egy külföldi vendég átlagosan mintegy 260 ezer forintot költött el a Szigethez kapcsolódóan Magyarországon, amely összeg magában foglalja a fesztivál területén és azon kívül felmerülő kiadásokat is, kivéve a nemzetközi utazási költségeket. Ez a költés a fesztiváljegytől a budapesti szállásig és vendéglátásig terjedt. A külföldi látogatók 28 százaléka drágának, míg 11 százalékuk kifejezetten alacsonynak tartotta az árakat a Szigeten.
A Sziget Fesztivál adatai szerint csaknem 58 ezer külföldi vendég fordult meg a rendezvényen. Ha ezt a számot megszorozzuk az egy főre jutó, Magyarországon maradó átlagos költéssel, akkor megállapítható, hogy a külföldiek összesen mintegy 15 milliárd forinttal járultak hozzá a magyar gazdasághoz. Fontos kiemelni, hogy a külföldi vendégek 90 százaléka kifejezetten a Sziget Fesztivál miatt utazott Magyarországra, ami aláhúzza a rendezvény turisztikai exportbevételként betöltött szerepét.
Hazai fesztiválozók és a budapesti hatás
A magyar fesztiválozók átlagosan 108 ezer forintot költöttek a Szigeten. A legtöbben 100 ezer forint körüli összeget szántak a kiadásokra, de akadt olyan válaszadó is, aki akár 1,5 millió forintot is elköltött a rendezvényen. A nem budapesti lakosú válaszadók 83 százaléka legalább egy napot a fesztivál idején kívül is Budapesten és környékén töltött el. Átlagosan három és fél napot maradtak a fővárosban a fesztiválon kívül, és átlagosan 98 ezer forintot költöttek el a Szigeten kívüli szolgáltatásokra.
A Sziget Fesztivál gazdasági hatása messze túlmutat a rendezvény területén elköltött összegeken, jelentős mértékben befolyásolja Budapest és környéke szálláshelyi, vendéglátóipari, közlekedési és egyéb szolgáltatási szektorát.
Gazdasági jelentőség és jövőbeli kilátások
A GKI Gazdaságkutató elemzése szerint a Sziget Fesztivál évente mintegy 10 milliárd forinttal járul hozzá nettó módon a magyar GDP-hez. Az államháztartás szempontjából is jelentős a fesztivál, mivel az állam becslések szerint 4,5 milliárd forinttal több adó- és járulékbefizetésből származó bevételre tehet szert a rendezvény után, mint amennyit a kapcsolódó közkiadásokra fordít. A Sziget kiemelkedik a hazai nagyfesztiválok közül a külföldi látogatók magas arányával, amely meghaladja az 50 százalékot, szemben más rendezvények 1-8 százalékos arányával.
Gerendai Károly, a fesztivál egyik alapítója szerint bár az idei látogatószám csökkent a korábbi évekhez képest, a rendezvény idei kiadása már jó irányt mutat a fesztivál jövőjét illetően, megalapozva a fellendülést. A fesztiválpiac azonban kihívásokkal néz szembe, mint például a növekvő költségek (infrastruktúra, szolgáltatások, fellépők díjai) és az alacsony, egyszámjegyű haszonkulcs.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása