A serdülőkorban kialakult önértékelés hosszú távon meghatározó lehet abban, mennyire bízunk másokban felnőttként. Ezt mutatja be egy friss magyar kutatás, amely a Defacto blogon jelent meg a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesülettel együttműködésben. A tanulmány szerzői, Bárány Zsófia, Kabos Eszter, Szűcs Ferenc és Zawadowski Ádám, a Közép-európai Egyetem, az Oxfordi Egyetem és a Stockholmi Egyetem kutatói, egy brit kohorszvizsgálat adatait elemezték.
Kutatásuk arra kereste a választ, hogy a 16 éves korban mért önértékelés befolyásolja-e a későbbi, évtizedekkel későbbi bizalmat mások iránt. Az eredmények egyértelmű és tartós kapcsolatot mutattak ki a serdülőkori önértékelés és a felnőttkori bizalom között. Minél magasabb volt valakinek az önértékelése tizenévesen, annál bizakodóbbnak bizonyult 34 és 50 éves kora között is.
A kutatók az 1970-es brit születési kohorszvizsgálat adatait használták fel, amely az 1970 tavaszán egy adott héten született összes gyermeket nyomon követte felnőttkorig. A résztvevőktől 16 éves korukban kérdőívek segítségével mérték az önértékelésüket, kontrollérzetüket és érzelmi stabilitásukat. Később, 34, 42, 46 és 50 évesen is feltették nekik a jól ismert társadalomtudományi kérdést arról, hogy mennyire bíznak másokban.
Az elemzés során a 16 éves kori adatokból egy serdülőkori önértékelési indexet, a későbbi válaszokból pedig egy bizalmi mutatót hoztak létre. A kapott eredmények megerősítették, hogy a serdülőkori önértékelés és a későbbi bizalom közötti kapcsolat fennmarad még akkor is, ha figyelembe veszik a családi hátteret, a gyermekkori kognitív képességeket és a korai mentális egészséget. Ez a hatás stabil maradt a 34 és 50 éves kor közötti időszakban, annak ellenére, hogy ezen idő alatt számos élethelyzet változhat, mint például a karrier, a családi állapot vagy az egészségi állapot.
A társadalmi bizalom jelentősége széles körben ismert, hiszen ahol magasabb a bizalom mások iránt, ott általában fejlettebb a gazdaság, stabilabb a demokrácia, alacsonyabb a korrupció és jobb az általános egészségi állapot. A bizalom kialakulásában szerepet játszik a családi háttér és a társadalmi státusz, de a kutatók feltételezték, hogy van egy mélyebb, személyesebb alapja is.
Ez a személyes alap az úgynevezett alapvető önértékelés, amely a pszichológiában egy tág személyiségjegynek számít. A tanulmány célja az volt, hogy megvizsgálja, vajon ez a tizenéveskori önkép, vagyis az, hogy valaki mennyire tartja értékesnek magát 16 évesen, befolyásolja-e a későbbi bizalmát mások iránt.
A korábbi kutatások már kimutatták, hogy a magasabb bizalom többek között magasabb jövedelemmel, stabilabb párkapcsolatokkal és aktívabb közösségi élettel jár együtt. Az alapvető önértékelésnek is vannak jól ismert előnyei az iskolai teljesítmény és a munkaerőpiaci sikeresség terén. A mostani adatok is alátámasztják, hogy a magasabb serdülőkori önértékeléssel rendelkezők nagyobb eséllyel dolgoznak felnőttként, magasabb órabért keresnek, nagyobb valószínűséggel élnek párkapcsolatban és gyakrabban vannak gyermekeik.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a kutatás nem állítja biztosan, hogy a magasabb serdülőkori önértékelés közvetlenül okozza a nagyobb bizalmat. Elképzelhető, hogy nem mért tényezők, például korai családi élmények, egyszerre formálják az önképet és a másokba vetett bizalmat. Az is felmerülhet, hogy a sikeresebb életpálya, amelyet a magasabb önértékelés elősegít, közvetve növeli a bizalmat, mivel egy jobb élet kevesebb okot ad a bizalmatlanságra.
Bár a vizsgálat brit adatokon alapul, a tanulságai Magyarországra is érvényesek. A bizalom társadalmi tőke, amely hozzájárul a gazdasági növekedéshez, a jobb egészséghez és a stabilabb intézményekhez. Éppen ezért a bizalom erősítése gazdasági és társadalompolitikai szempontból is kiemelt fontosságú.
A kutatók eredményei szerint a bizalom egyik alapja a serdülőkori önértékelés, amelyet számos tényező formálhat. Ilyenek az iskola, a tanári visszajelzések, a kortárs kapcsolatok és a családi légkör. Ha a társadalmi bizalom erősítése valóban cél, akkor az intézményi reformok mellett szükség van nevelési, oktatási és ifjúságpolitikai eszközökkel is támogatni az önértékelés fejlődését.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása