Rendőrségi idézést kapott négy momentumos politikus, Lőcsei Lajos, Stummer János, Tompos Márton és Tóth Endre, egy tavalyi tiltakozó akcióval összefüggésben. Az idézések oka az, hogy a politikusok vörös festékkel öntötték le a korábbi Szuverenitásvédelmi Hivatal épületét egy demonstráció során. A Momentum Mozgalom közleményben erősítette meg az idézések tényét, hangsúlyozva, hogy a rendőrségi eljárás a tavalyi, az akkori „orbáni önkényuralom” elleni tiltakozásokhoz kapcsolódik, amelyek az Ügyészség és a Szuverenitásvédelmi Hivatal előtt zajlottak.
A szóban forgó esemény 2025. május 16-án történt, amikor a Momentum politikusai a Szuverenitásvédelmi Hivatal bejáratánál demonstráltak. Az akció során Stummer János, a párt országgyűlési képviselője vörös festéket öntött a hivatal épületének egyik oszlopára. A tiltakozás célja egy, a kormány által benyújtott, „a közélet átláthatóságáról” címet viselő törvényjavaslat elleni fellépés volt. A Momentum és más ellenzéki erők szerint ez a javaslat arra szolgált volna, hogy a kormány ellehetetlenítse azokat az újságokat és civil szervezeteket, amelyeket az ország szuverenitását veszélyeztetőnek ítél. Stummer János az akció során kijelentette: „Itt ma nem lesz hazaárulás, uraim!”, és délutánra további tüntetést hirdetett. A párt egy „Kívánjuk a sajtó szabadságát!” feliratú molinót is kifeszített, szalaggal zárták el a kaput, ezzel blokád alá vonva az épületet. Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal akkori vezetője Facebook-posztban reagált az eseményekre, azt írva: „A Momentum az átláthatóság ellen küzd. Ezért rongálnak.” A Budapesti Rendőr-főkapitányság még az eset napján, 2025. május 16-án rongálás bűncselekmény gyanúja miatt indított eljárást.
A Momentum a rendőrségi idézéseket politikai természetűnek tekinti, és álláspontjuk szerint a politikusok becsülettel végezték munkájukat, folyamatosan tiltakozva az akkori kormányzati rendszer ellen. A párt arra számít, hogy a jövőben további politikusok is kaphatnak hasonló idézéseket, mivel az elmúlt években számos hasonló tiltakozó akcióban vettek részt. A Momentum közleményében „bűnüknek” azt nevezi, hogy „nem maradtak csöndben az orbáni önkényuralom legsötétebb éveiben sem, és mertek nyíltan tiltakozni, kiállni, ellenállni”.
A helyzetet különösen érdekessé teszi a magyar politikai életben azóta bekövetkezett jelentős változás. A Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amelynek épületét a tiltakozás érte, időközben megszüntették. Ez 2026 júniusában történt meg, azt követően, hogy az április 12-i parlamenti választásokat a Tisza párt nyerte, és májusban új kormány alakult. A Momentum abszurdnak tartja, hogy a rendőrségi eljárás egy olyan intézmény elleni akció miatt folytatódik, amely már nem is létezik, és egy „rendszerváltás” után. A párt szerint a rendőrségnek inkább azokat kellene felkutatnia, akik „fényes nappal, az orrunk előtt lopták szét egy tízmilliós ország másfél évtizedes nemzeti össztermékének nemzetgazdasági szinten is jelentős hányadát”.
A négy beidézett politikus együttműködést ígért a rendőrséggel, és kijelentették, hogy minden kérdésre válaszolnak. „Nekünk nincs se titkolni, se szégyenkezni valónk” – fogalmaztak. Az ügy rávilágít arra, hogy a korábbi politikai tiltakozásokhoz kapcsolódó jogi eljárások a politikai változások ellenére is tovább élhetnek, és a hatóságok folytatják a vizsgálatokat a korábbi eseményekkel kapcsolatban, még akkor is, ha a tiltakozás tárgyát képező intézmény már megszűnt.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása