Országos botrány robbant ki a magyarországi gyermekotthonok állapotáról szóló, korábban eltitkolt vizsgálati jelentések nyilvánosságra kerülése nyomán. A Direkt36 oknyomozó portál perelte ki azokat a dokumentumokat, amelyek súlyos hiányosságokat és embertelen körülményeket tártak fel a gyermekvédelmi intézményekben. A 2024-ben, a kegyelmi botrány kirobbanása után az akkori kormány által elrendelt ellenőrzések eredményeit hosszú ideig nem hozták nyilvánosságra.
A jelentésekből kiderült, hogy számos gyermek penészes, sötét, koszos és balesetveszélyes környezetben élt. Az intézmények fizikai állapota sok helyen elfogadhatatlan volt: málló vakolat, töredezett padló, évtizedes szaniterek és alig megvilágított helyiségek jellemezték a bentlakásos otthonokat. Volt példa arra, hogy az emeleti fürdőszobákat nem tudták használni a gyerekek, mert a zuhanyzás után beázott a mennyezet, emiatt tizenkét gyermeknek kellett egyetlen penészes fürdőszobát használnia.
A legsúlyosabb megállapítások közé tartozik, hogy egyes intézményekben az éhezés szexuális bántalmazáshoz vezetett. Egy meg nem nevezett Bács-Kiskun megyei speciális gyermekotthonban a jelentés szerint este fél hét után már nem kaptak ételt a gyerekek, ami miatt többen élelemért cserébe vetették alá magukat szexuális bántalmazásnak társaik részéről. Más megyékben is emelkedett a gyerekek közötti szexuális bántalmazások száma, és a vizsgálatok rámutattak, hogy a traumákkal küzdő gyerekek gyakran semmilyen érdemi lelki segítséget nem kaptak a pszichológushiány miatt.
A szakemberhiány is általános problémaként jelent meg a dokumentumokban. A gyermekvédelmi rendszerben régóta gondot okoz a nagy fluktuáció, valamint a nevelők és gyermekfelügyelők alacsony száma. Egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei egyházi fenntartású intézményben például egy gyermekbántalmazási ügy kivizsgálása sem történt meg megfelelően, az előírásoknak megfelelően.
A jelentések szerint a gyermekek takarítottak a gyermekotthonokban, sok helyen ugyanis nem volt személyzet a takarításra. Emellett az adományként kapott elektronikai eszközöket sem tudták használni, mert az elektromos hálózat nem bírta volna a terhelést.
Az ellenőrzések elindítását még Rétvári Bence, a Belügyminisztérium akkori parlamenti államtitkára jelentette be nyilvánosan 2024-ben, azonban az eredményekről már nem kommunikáltak. A Direkt36 közérdekű adatigényléssel próbálta megszerezni a jelentéseket 2025 őszén, de csak rövid összefoglalókat kapott, ezért perre ment, amit meg is nyert. A dokumentumokat végül a kormányváltás után a jogutód Szociális és Családügyi Minisztérium küldte el az oknyomozó újságíróknak.
Diószegi Judit, a Tisza Párt országgyűlési képviselője, a gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró parlamenti vizsgálóbizottság elnöke megdöbbentőnek és felháborítónak nevezte a nyilvánosságra került eseteket. Kiemelte, hogy az előző kormányzat tudott az incidensekről, mégsem történt érdemi beavatkozás. „Nem mondhatják, hogy nem tudtak róla! Tudtak róla, mégsem védték meg a gyerekeket” – fogalmazott.
A vizsgálóbizottság célja nem csupán a múlt hibáinak feltárása, hanem jogalkotási és intézményi változtatásokra is javaslatot kívánnak tenni. Diószegi Judit hangsúlyozta, hogy a 21 ezer, szakellátásban élő gyermek védelmében a teljes rendszert át kell világítaniuk, meg kell vizsgálniuk a finanszírozási problémákat, az intézményi és fenntartói hibákat, valamint a panaszmechanizmusokat. A Szociális és Családügyi Minisztérium közölte, hogy a 2024-es vizsgálatok dokumentumait megkapták, és jelenleg saját vizsgálatuk zajlik a témában, melynek eredményeinek egy részét augusztus 31-én nyilvánosságra hozzák.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása