Az új magyar kormány alapos költségvetési átvilágítást végzett, amelynek eredményeként a vártnál lényegesen magasabb hiánnyal szembesült. A kabinet azonnali intézkedéseket hozott, és egyértelműen kijelölte a 2030-as euróbevezetési célt, ami szigorúbb fiskális politikát tesz szükségessé a következő években. Ez a fordulat új pályára állíthatja az ország gazdaságát.
Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter exkluzív interjúban számolt be a kormányváltás utáni költségvetési leltár eredményeiről. Elmondása szerint az átvett költségvetés további intézkedések nélkül 8,3 százalékos GDP-arányos hiányt mutatott volna. Az uniós pénzek hazahozatala és egyéb beavatkozások révén az év végére 7,5 százalék körüli hiány várható.
Ez az adat jelentősen eltér a korábbi hivatalos tervekben szereplő 3 százalék körüli, illetve a kormányváltáskor emlegetett 6,8 százalékos hiánytól. A miniszter hangsúlyozta, hogy az új kabinet mozgásterét alapjaiban írta át a kedvezőtlenebb helyzet, de a megvalósítani kívánt céljaikat nem.
Az első intézkedések között szerepel a Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal létrehozása, az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése, amely évi hatmilliárd forintos megtakarítást hoz.
A Pénzügyminisztérium július 8-án hozta nyilvánosságra az államháztartás valós állapotát feltáró költségvetési leltárt. Az átvilágítás során kiderült, hogy a 2026-os költségvetést az előző parlament 3,7 százalékos hiánnyal fogadta el, ám az új kormány számításai szerint kormányváltás nélkül ez a hiány elérte volna a GDP 8,3 százalékát. Az uniós megállapodások és az eddigi kormányzati lépések eredményeként sikerült a hiányt 7,5 százalékra mérsékelni további intézkedések nélkül.
Az átvilágítás több olyan tételt is feltárt, amelyek rontják az egyenleget, például az önkormányzati egyenleg romlását, az útfejlesztési és egészségügyi kiadások növekedését, valamint az előző kormány által tervezett, de nem hozzáférhető RRF-forrásokat. Ugyanakkor javítja a helyzetet az uniós források beáramlása, a kekvák megszüntetése, a forint erősödése és a hozamok csökkenése is.
A Pénzügyminisztérium augusztus végéig módosítja a 2026-os költségvetést, új hiánycélt jelöl ki, és október végéig benyújtja a 2027-es költségvetést, elkészítve a középtávú költségvetési tervet.
A 7,5 százalék körüli hiány nem csupán a választási ígéretek finanszírozását kérdőjelezi meg, hanem a költségvetés fenntartható pályára állításának sürgősségét is felveti. Az MBH Elemzési Centrum előrejelzése szerint az idei hiány akár 7 százalék körül is alakulhat, ami bár kedvezőbb, még mindig jóval magasabb a korábban vártnál.
A Pénzügyminisztérium is hangsúlyozta, hogy a 7,5 százalék további intézkedések nélkül alakulna ki, ami teret enged a további javító lépéseknek. A kormány egyértelműen elkötelezte magát a szigorúbb fiskális politika mellett, amit a 2030-as euróbevezetési céldátum is alátámaszt. Ennek eléréséhez a hiány és az államadósság tartós csökkentése elengedhetetlen. Ez a cél a következő évek gazdaságpolitikai döntéseinek meghatározó szempontjává válik.
Az elemzők szerint a hiány jövőre már érdemben csökkenhet, köszönhetően több tényezőnek. Az uniós források folyamatos beáramlása közvetetten támogathatja a költségvetést. Emellett 2027-ben már nem terhelik az egyenleget olyan egyszeri kiadások, mint a fegyverpénz kifizetése, amely 2026-ban a GDP fél százalékával rontja a hiányt.
Jelentős tényező a kamatkiadások várható mérséklődése is, ami már jövőre javíthatja a hiányt. A hozamok csökkenése és a kamatcsökkentések lehetővé tehetik, hogy az állam kevesebbet költsön adóssága finanszírozására.
Kármán András pénzügyminiszter júliusi költségvetési többletről és a hiány érdemi csökkenéséről számolt be, de óvatosságra intett, hangsúlyozva az egyszeri hatásokat és a fenntartható államháztartás megteremtésének fontosságát. A 2030-as eurócél elérése érdekében a magas idei deficit után egy tartósan csökkenő hiánypálya várható a következő években.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása