{ "cim": "A Boeing hanyatlása: Pénzügyi döntések árnyékában a biztonság", "bevezeto": "A Boeing, egykor a minőség és biztonság szinonimája, az elmúlt évtizedekben jelentős kulturális változáson ment keresztül. A pénzügyi fókusz előtérbe kerülése súlyos következményekkel járt, melyek repülőgép-balesetekben és belső problémákban is megmutatkoztak.", "cikk_html": "A Boeing, a repülőgépgyártás egykori szinonimája a minőség és biztonság terén, az elmúlt években számos technikai problémával és tragikus balesettel került a figyelem középpontjába.
Egy friss dokumentumfilm, a "Szabadesés: A Boeing a vádlottak padján" rávilágít arra, hogyan alakult át a vállalat kultúrája a pénzügyi profit maximalizálása irányába. Ez a változás súlyos következményekkel járt, melyek a repülésbiztonságot is érintették.nMi történt?nAz elmúlt időszakban több Boeing repülőgéppel kapcsolatos technikai probléma is napvilágot látott.
Ilyen volt például egy müncheni kényszerleszállás, ahol a Vietnam Airlines gépe nem gyorsult időben, valamint a Norwegian Airlines egyik gépének repülés közben megrepedt pilótafülke ablaka. Egy évvel ezelőtt pedig egy Indiából Londonba tartó Boeing gép zuhant le 242 utassal a fedélzetén, melyek mindegyike a vállalat gépeivel kapcsolatos aggodalmakra hívja fel a figyelmet.nA polgári repülés egyik legsötétebb fejezete a Boeing 737 MAX típushoz köthető, amikor öt hónapon belül két vadonatúj repülőgép zuhant le, összesen 346 ember halálát okozva.
2018 októberében a Lion Air 610-es járata Indonéziában, majd 2019 márciusában az Ethiopian Airlines 302-es járata Etiópiában szenvedett katasztrófát. A független vizsgálatok mindkét esetben az MCAS nevű szoftveres rendszer súlyos tervezési hibáját azonosították a tragédiák kiváltó okaként.nHáttérnA Boeing évtizedekig a mérnöki precizitás és a minőségbiztosítás mintaképe volt, ahol a minőségügyi menedzserek szava volt a döntő.
Ez a szemlélet azonban gyökeresen megváltozott az 1997-es McDonnell Douglas-szel való egyesülést követően. A pénzügyi fókuszú vezetés lépésről lépésre fojtotta meg a cég biztonságközpontú kultúráját.nAmikor az Airbus előrukkolt a hatékonyabb A320neo-val, a Boeing pánikba esett, és ahelyett, hogy új gépet fejlesztett volna, a több évtizedes 737-es platformot próbálta felturbózni.
Az új, nagyobb hajtóművek elhelyezése megváltoztatta a gép aerodinamikáját, amit az MCAS szoftverrel igyekeztek áthidalni. Erről a szoftverről és annak egyetlen érzékelőre támaszkodó, veszélyes működéséről azonban nem tájékoztatták megfelelően a légitársaságokat és a pilótákat, hogy elkerüljék a költséges szimulátoros átképzéseket.nMiért fontos?nA problémák nem csak a szoftveres hibákra korlátozódtak; a gépek alkatrészeinek gyártását több európai és ázsiai országba szervezték ki.
Az összeszerelés során gyakran szembesültek a minőségellenőrök azzal, hogy az alkatrészek nem megfelelő minőségűek voltak, vagy egyáltalán nem passzoltak össze. Annak ellenére, hogy "selejtesnek" minősítették őket, a vezetőség mégis a beszerelésük mellett döntött, szakítva az addigi minőségbeli elvárásokkal.nA mérnökök és gyári dolgozók hiába jelezték a problémákat a cég vezetősége és az amerikai szakszervezetek felé, panaszaikkal senki nem foglalkozott.
Előfordultak olyan esetek, amikor tűzveszélyes gépek repültek, hiányzott az oxigén az oxigénmaszkokból, vagy nem csavarozták be a tartópanelekbe a szükséges számú csavart. A szabálytalanságokat videóra rögzítő munkásokat arra kényszerítették, hogy töröljék a felvételeket, ezzel is elfedve a veszélyeket.nKitekintésnA 737 MAX katasztrófák után a Boeing kezdetben a pilóták hozzá nem értését firtatta, majd megtagadta a kártérítést az áldozatok hozzátartozóinak, arra hivatkozva, hogy azok nem szenvedtek elég hosszú ideig.
Az amerikai Igazságügyi Minisztériummal kötött vádalku értelmében a cég 2,5 milliárd dolláros büntetést fizetett, de senkit nem vontak egyéni felelősségre a történtekért. A vállalat hanyatlásához köthető három vezető is több száz millió dolláros végkielégítéssel távozott pozíciójából.nA Boeingnél uralkodó tarthatatlan állapotokat, a biztonsági előírások kijátszását és a minőség-ellenőrzés szisztematikus leépítését belső szivárogtatók, úgynevezett whistleblowerek is feltárták.
John Barnett, egy minőség-ellenőrzési vezető, éveken át próbálta jelezni a felsővezetésnek a selejtes alkatrészek beépítését és az oxigénmaszkok magas, 25 százalékos meghibásodási arányát. Figyelmeztetéseit figyelmen kívül hagyták, sőt retorziókkal sújtották.nBarnett jogi küzdelme során, 2024 márciusában, tisztázatlan körülmények között elhunyt, a rendőrségi jelentés szerint öngyilkosságot követett el.
Nem ő volt az egyetlen, aki megtörte a hallgatást: Sam Salehpour mérnök az amerikai Szenátus előtt tanúskodott a törzs összeillesztésénél alkalmazott technológiai rövidítésekről, melyek hosszú távon a gépek szerkezeti fáradásához és akár a levegőben történő széteséséhez is vezethetnek. Joshua Dean, egy beszállító munkatársa is hasonló problém
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása