Irán európai és amerikai érdekeltségű katonai célpontok elleni csapásokat mérlegel arra az esetre, ha Donald Trump amerikai elnök tovább eszkalálná a konfliktust. Ezt a teheráni rezsimhez közel álló két bennfentes állítja a Financial Times lapnak nyilatkozva. A lépés jelentős változást jelentene Irán eddigi katonai doktrínájában, amely eddig elsősorban a közel-keleti amerikai létesítményekre és energetikai infrastruktúrára korlátozódott.
A források szerint az iráni erők többek között a bulgáriai bezmeri légibázis elleni csapást mérlegelték, amelyet Szófia a közelmúltban nyitott meg az amerikai légi utántöltő repülőgépek előtt. Célpontként merült fel Ciprus is, ahol márciusban egy drón ért el találatot az akrotiri brit katonai támaszponton. Emellett az iráni haderő a Hormuzi-szorosban húzódó, tenger alatti optikai kábelek elleni támadás lehetőségét is vizsgálta.
Az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) és más katonai vezetők jelzései szerint egy esetleges újabb, átfogó konfliktusban Irán túllépne korábbi doktrínáján. Az IRGC a múlt hónapban nyíltan megfenyegette az Egyesült Királyságot is az amerikai bázishasználat miatt, kiemelve, hogy bármely támaszpont jogos célponttá válik, ahonnan Irán területe ellen indítanak akciót.
Irán már bizonyította, hogy kész távoli célpontokat is megtámadni. Washington február óta azzal vádolja Teheránt, hogy több rakétát lőtt ki a mintegy 4000 kilométerre fekvő, amerikai-brit ellenőrzés alatt álló Diego Garcia-i támaszpontra, bár ezek egyike sem ért célba. A bennfentesek szerint a múlt hónapban egy jordániai amerikai támaszponton végrehajtott támadás, amelyben három amerikai katona életét vesztette, Irán eddigi legpontosabb, nagy hatótávolságú csapása volt. Törökország márciusban arról számolt be, hogy a NATO légvédelme több iráni ballisztikus rakétát semmisített meg.
A diplomáciai folyamatok teljesen elakadtak a felek között. A júniusban kötött amerikai-iráni egyetértési megállapodás a múlt hónapban összeomlott, miután Teherán kereskedelmi hajókat támadott a Hormuzi-szorosban. Azóta folyamatosak a kölcsönös megtorló lépések, Washington megújította az iráni kikötők blokádját.
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy semmilyen tárgyalás nem zajlik, és nincs is napirenden Teheránnal. Eközben Modzstaba Hámenei legfelsőbb vezető a múlt héten keményvonalasokat nevezett ki a legfontosabb biztonsági és katonai posztokra. Mohszen Rezáit, a Gárda korábbi parancsnokát az ország legfőbb biztonsági tisztségébe helyezte, míg a tárgyalásokat eddig vezető Mohammad Báger Gálibáfot háttérbe szorították.
Iráni elemzők ezt úgy értelmezik, hogy Teherán egyértelmű üzenetet küld: ha Gálibáffal nem sikerült megállapodni, mostantól Rezáival kell tárgyalniuk. Ez a lépés tovább erősíti a keményvonalas irányvonalat Irán külpolitikájában és biztonsági stratégiájában.
A londoni Royal United Services Institute kutatója, Sidharth Kaushal szerint az iráni rakéták által jelentett európai fenyegetés valós, de korlátozott. Irán bevethet ugyan közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákat, mint a Sahab sorozat tagjai, dél- és délkelet-európai célpontok ellen. Nagyobb távolságon azonban ezek pontossága és pusztító ereje jelentősen csökken.
Az International Institute for Strategic Studies elemzője, Douglas Barrie hozzátette, kérdéses, hány ilyen rakétával rendelkezik Teherán. Az is bizonytalan, hogy hajlandó lenne-e akár néhányat feláldozni egy erőfitogtatásra, amikor fennáll a kudarc vagy az elfogás kockázata. Ez a bizonytalanság befolyásolja az iráni fenyegetés valós súlyát Európa számára.
A potenciális célpontok között szereplő európai bázisok, mint a bulgáriai Bezmer vagy a ciprusi Akrotiri, kiemelik a konfliktus földrajzi kiterjedésének lehetőségét. Az optikai kábelek elleni támadás mérlegelése pedig a gazdasági infrastruktúrára leselkedő veszélyekre hívja fel a figyelmet.
A diplomáciai holtpont és a keményvonalas iráni vezetők kinevezései arra utalnak, hogy a feszültség várhatóan tovább növekszik a közeljövőben. Az iráni rezsim egyértelműen jelzi, hogy kész túllépni korábbi korlátain, amennyiben az amerikai eszkaláció ezt indokolttá teszi.
Bár a szakértők a rakétafenyegetést korlátozottnak ítélik Európa számára, a szándék maga komoly aggodalmakra ad okot. A konfliktus kiterjedésének lehetősége destabilizálhatja a régiót, és új kihívások elé állíthatja a nemzetközi diplomáciát.
A további fejlemények nagymértékben függenek az amerikai-iráni viszony alakulásától és a diplomáciai csatornák esetleges újranyitásától. Jelenleg azonban a kölcsönös bizalmatlanság és a konfrontáció dominálja a felek közötti kapcsolatokat.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása