Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Kolozsvári Magyar Napokon elhangzott üzenetében új alapokra helyezné a magyar kormány és a külhoni magyar közösségek közötti viszonyt. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Budapestnek nem irányítania kellene a határon túli magyarokat, hanem egyenrangú partnerként kellene velük együttműködnie.
A miniszter a kormány nevében bocsánatot kért az elmúlt másfél évtized megosztó politikájáért, amely a határon túli magyarokat politikai eszközként használta, ahelyett, hogy az érdekeikkel foglalkozott volna. Kifejtette, hogy az áprilisi választások után új korszak kezdődött, amelyben szükség van az elmúlt időszakkal való számvetésre. Véleménye szerint a határon túli és magyarországi magyarok közötti kapcsolatok megsínylették mind a korábbi baloldali-liberális kormányok hozzáállását, mind az előző kormány azon törekvését, hogy politikai befolyását kiterjessze a külhoni magyar közösségekre.
A nemzetpolitika megtisztítása és a támogatási rendszer átalakítása
Tarr Zoltán ígéretet tett arra, hogy a nemzetpolitikát megtisztítják a pártpolitikai érdekektől. A jövőben a támogatásokat nem kötik majd párthűséghez, ezzel szakítva az előző kormány politikai és személyi szimpátián alapuló, gyakran átláthatatlan támogatási rendszerével. A kormány célja, hogy a pályázatok átláthatóbbá és egyszerűbbé váljanak, megszüntetve a közpénzek pártpolitikai célú felhasználását.
A miniszter megerősítette, hogy a külhoni kulturális, oktatási és szociális intézmények támogatását továbbra is fenntartják. Ugyanakkor a sporttámogatások felülvizsgálata már megkezdődött, céljuk azok hatékonyabbá tétele, nem pedig megszüntetése. Hasonlóképpen, átvilágítják az állami támogatásban részesülő külhoni magyar sajtó működését is.
Bár továbbra is lesznek médiatámogatások, automatikusan járó pénzekre nem számíthatnak az érintettek, és olyan rendszert alakítanak ki, amely kizárja a politikai befolyásolást.
Egyenrangú partnerség és párbeszéd
Tarr Zoltán hangsúlyozta, hogy a magyar kormány tiszteletben tartja a külhoni magyar közösségek önrendelkezését, és nem kívánja befolyásolni, hogy kit választanak képviselőjüknek. Külföldi politikai szervezeteket anyagilag nem támogatnak majd, de a határon túli magyar közösségek iránti felelősségét a kormány továbbra is fenntartja.
A miniszter szerint szélesebb párbeszédre van szükség a külhoni magyar szervezetek és a kormány között, nem csupán azokkal, akik eddig „ráültek a beszélgetőcsatornákra”. Lehetséges fórumnak nevezte a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT) is, amennyiben azt ismét sikerül valódi tartalommal megtölteni.
Az üzenetében kiemelte, hogy az összetartozás nem jelent egyformaságot, és azt sem, hogy egyik magyar megmondhatja a másiknak, hogyan kell magyarnak lennie. Az erős magyar közösségeket nem lehet Budapest köré szervezni, és Budapestről irányítani őket „végzetes felelőtlenség” lenne.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása