Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a Magyar Hangnak adott interjújában beszélt a fia, Merkely Gergő tulajdonában lévő KinaviX Kft. által elnyert több százmilliós állami támogatásokról. A rektor nem tartja összeférhetetlenségnek, hogy az általa vezetett egyetem gazdasági társasága, a TTC Zrt. résztulajdont szerzett a KinaviX Kft.-ben, miközben korábban maga is tulajdonos volt a cégben. A Tudományos és Technológiai Minisztérium ugyanakkor szakmailag indokolatlannak és aggályosnak találta a támogatásokat, jogi lépéseket vizsgálva.
A KinaviX Kft. egy projektje, amely kezdetben még a Semmelweis Egyetem neve alatt futott, másfél éven belül három egyedi támogatással összesen 599 369 882 forintot nyert el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól. Az ügyben összeférhetetlenségi kérdések merültek fel, mivel Merkely Béla tavaly októberig tulajdonos volt a KinaviX Kft.-ben, amelynek fő tulajdonosa a mai napig a fia, Merkely Gergő.
Merkely Béla ezt követően kiszállt a cégből, helyére azonban a Semmelweis TTC Zrt. lépett, amelynek tulajdonosa az általa vezetett egyetem, és ő maga az igazgatótanácsának elnöke. Ezt követően a KinaviX Kft. már önállóan kapott közpénzt ugyanarra a projektre, Hankó Balázs egykori kultúráért és innovációért felelős miniszter egyedi döntése alapján, röviddel a választások előtt. A Tudományos és Technológiai Minisztérium felülvizsgálata szerint a Hankó Balázs által megítélt egyedi tudományos támogatás szakmailag indokolatlan és aggályos volt, a projektet a különösen problémás támogatások közé sorolva.
A minisztérium jelenleg vizsgálja, milyen jogi lépéseket tehet a már kifizetett támogatásokkal kapcsolatban. Tóth György, a KinaviX ügyvezetője a Telex megkeresésére elmondta, hogy egyelőre nem kaptak semmilyen hivatalos tájékoztatást a minisztériumi felülvizsgálatról vagy az esetleges jogi lépésekről.
Merkely Béla az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a KinaviX Kft. egy úgynevezett egyetemi spinoff-cég, amely innovációk fejlesztésére és a szellemi tulajdon hasznosítására jött létre. Álláspontja szerint az ilyen típusú együttműködés a mindennapi gyakorlat és egyben cél is, ezért nem tartja összeférhetetlenségnek a helyzetet.
A rektor elmondta, hogy amikor a TTC Zrt. és az egyetem közötti hasznosítási szerződés napirendre került, még a döntés előtt jelezte, hogy nem kíván részt venni a döntéshozatalban, éppen az összeférhetetlenség elkerülése érdekében. Arra a kérdésre, hogy miért kizárólag egyedi miniszteri döntések alapján kapott támogatást a cég, Merkely Béla azzal válaszolt, hogy ilyen típusú támogatásra nem volt nyílt pályázat.
Merkely Béla nem tudott arról nyilatkozni, hogy a minisztériumi felülvizsgálat érinti-e a KinaviX Kft.-nek adott támogatásokat. A rektort arról is kérdezték, hány közpénzen fizetett pozíciót tölt be, és mennyi a havi jövedelme ezekből, de erre nem volt hajlandó válaszolni, személyes adatnak minősítve az információt. Megerősítette azonban, hogy három terület után kap fizetést, elutasítva azt a felvetést, hogy jövedelme elérheti a havi tízmillió forintot több mint tíz vezetői pozícióból.
Az eset rávilágít az egyetemi vezetők és a magánszektor közötti kapcsolatok átláthatóságának fontosságára, különösen, ha közpénzek elosztásáról van szó. A rektor álláspontja szerint a spinoff cégek alapvetőek az innováció hasznosításában, ám a minisztérium aggályai a támogatások odaítélésének módjával és szakmai indokoltságával kapcsolatban komoly kérdéseket vetnek fel.
A közel 600 millió forintos állami támogatás összege jelentős, és az, hogy egyedi miniszteri döntések alapján történt az odaítélés, a nyílt és versenyszerű pályázati rendszerek hiányára utalhat bizonyos területeken. Az összeférhetetlenség gyanúja, miszerint egy vezető pozícióban lévő személy családtagjának cége részesül közpénzből, különösen érzékeny témát jelent a közbizalom szempontjából.
A Tudományos és Technológiai Minisztérium vizsgálata és az esetleges jogi lépések kimenetele alapvetően befolyásolhatja a KinaviX Kft. jövőjét és a már kifizetett támogatások sorsát. Az ügy rávilágít a szabályozási keretek és az ellenőrzési mechanizmusok szükségességére az egyetemi spinoff cégek és az állami finanszírozás metszéspontjánál.
Merkely Béla hangsúlyozta, hogy kevés az egyetemi spinoff-cég Magyarországon, és több hasonló folyamat van folyamatban. Az eset precedens értékű lehet a jövőbeni egyetemi-vállalati együttműködések és az állami támogatások odaítélésének gyakorlatára nézve, különösen az átláthatóság és az összeférhetetlenség kezelésének szempontjából.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása