Az M3-as metróvonal Káposztásmegyerig történő teljes meghosszabbítása jelentős, akár húszéves késedelmet szenvedhet. Ennek fő oka a jelenlegi metrószerelvények kapacitásának korlátozottsága. A tervek szerint mindössze egy kétállomásos szakasz épülhet meg Rákospalota-Újpestig, de még ennek a projektnek a megvalósítását is komoly kihívások nehezítik. Ezek közé tartozik a szűkös határidő, a jelentősen emelkedő kisajátítási költségek, valamint az orosz gyártótól való technológiai függőség.
Az M3-as metróvonal bővítésének évtizedes tervei ellenére az eredetileg elképzelt öt új állomás megépítése a jelenlegi flotta korlátai miatt kivitelezhetetlen. A BKK becslései szerint a felújított, de klíma nélküli orosz szerelvényeket még legalább húsz évig üzemeltetni kell. Ez a járműpark kapacitása legfeljebb egy kétállomásos bővítést tesz lehetővé.
A jelenleg tervezett, 1,9 kilométer hosszú földalatti szakasz az Árpád úttól indulna. Két új állomás létesülne a Rózsa utcánál és a Rákospalota-Újpest vasútállomásnál. Itt egy új intermodális csomópont és egy 240 férőhelyes P+R parkoló is épülne.
A beruházás uniós IKOP Plusz forrásból valósulhat meg, melynek elszámolási határideje 2029 vagy 2030 vége. A korábbi tervek engedélyeinek lejártával a projektet időhiány miatt úgynevezett Design and Build konstrukcióban kell megvalósítani. Ez azt jelenti, hogy a kivitelező felel a tervezésért és az engedélyek beszerzéséért is, ami növelheti a bizonytalanságot és a költségeket a jelenleg 80 milliárd forintra becsült építkezés során.
A metróvonal korábbi felújításakor forráshiány miatt a régi biztosítóberendezési rendszert tartották meg a korszerűbb technológia helyett. Ennek a rendszernek az új szakaszra történő kiterjesztése szoftverlicenc-okokból kizárólag az orosz Metrovagonmas vállalat bevonásával lehetséges. Ez jelentős kiszolgáltatottságot eredményez, tekintettel arra, hogy a BKV évek óta perben áll a céggel, amely az uniós szankciós listán is szerepel.
A teljes rendszer lecserélése jelenleg nem reális alternatíva. Egy ilyen lépés megkövetelné a meglévő vonatok fedélzeti vezérlésének átalakítását is, amit szintén csak az orosz gyártó végezhetne el. A technológiai függőség mellett a fizikai munkálatok megkezdésének legfőbb akadálya a területrendezés.
A munkaterület átadásához 24 ingatlannak kell a főváros tulajdonába kerülnie az Árpád út és a Szilágyi utca környékén. Ez a felvásárlási és kisajátítási folyamat rendkívül bonyolult, mivel a területen szociális bérlakások, családi házak és üzletek egyaránt találhatók. Néhány ingatlan esetében örökösödési eljárás is nehezíti a folyamatot.
Az ingatlanok megszerzésének költségei drasztikusan megnőttek az elmúlt években. Míg 2021-ben 2,8 milliárd forintra becsülték az ingatlanok megszerzését, a budapesti lakásárak emelkedése miatt 2026 derekára ez az összeg már meghaladhatja az 5 milliárd forintot. Ez a jelentős költségnövekedés további terhet ró a projekt költségvetésére.
A kisajátítási folyamat legkisebb megakadása vagy elhúzódása a teljes metróhosszabbítást ellehetetlenítheti. A Főpolgármesteri Hivatal ezért az állam tapasztalataira is támaszkodna a gyorsabb és hatékonyabb lebonyolítás érdekében. A projekt sikere szempontjából kulcsfontosságú az ingatlanügyek rendezése a szűkös uniós határidők előtt.
A technológiai függőség egy szankciós listán szereplő orosz gyártótól nemcsak pénzügyi és jogi kockázatokat hordoz. Hosszú távon stratégiai kiszolgáltatottságot is jelent a fővárosi tömegközlekedés számára. A régi biztosítóberendezés fenntartása és az orosz gyártóhoz való kötöttség korlátozza a jövőbeni fejlesztési lehetőségeket és növeli a működési kockázatokat.
A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy az M3-as metró teljes, Káposztásmegyerig tartó meghosszabbítása a belátható jövőben nem valósulhat meg. A meglévő járműpark elavultsága és a technológiai korlátok miatt a következő húsz évben is a klíma nélküli szerelvényekre kell támaszkodni. Ez jelentős kényelmetlenséget okozhat az utasoknak, különösen a nyári hónapokban.
A kétállomásos bővítés is komoly kihívásokkal néz szembe. Az uniós források felhasználásának szűkös határideje, az ingatlanok kisajátításának bonyolultsága és a költségek növekedése mind-mind akadályt jelent. A "Design and Build" konstrukció, bár gyorsíthatja az engedélyeztetést, a költségek bizonytalanságát is magával hozza.
A fővárosnak sürgősen megoldást kell találnia az ingatlanügyek rendezésére és a technológiai függőség csökkentésére. A projekt sikere nemcsak a közlekedési infrastruktúra fejlesztését jelentené, hanem a fővárosi lakosok életminőségét is javítaná. A jelenlegi kilátások szerint azonban a teljeskörű modernizáció és bővítés még hosszú ideig várat magára.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása